„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
Zelena Dóra | 2010. július 20.  | 09:27
Híd/avatás
A hírek szerint a Híd-Most is meghívást kapott az újjáalakuló Magyar Állandó Értekezlet következő ülésére. Ez a rövid információ a nemzetpolitika terén két fontos tényezőre is rávilágít.
Egyrészt leszögezhetjük: biztossá vált, hogy a Máért-et 2006 óta övező csendet végre megtöri az új nemzetpolitikai koncepció realizálódása. A tervek szerint minél hamarabb, már az ősszel feléledne a magyar-magyar párbeszéd egykor legjelentősebb intézménye. Az itthoni és a külhoni magyarság kapcsolattartását zászlajára tűző fórum múltja az első Fidesz-kormány idejére nyúlik vissza. Még 1999. februárjában került sor egy tanácskozásra Budapesten Magyarország és a határon túli magyarság, 1999 címmel, amely az azt követően kiadott záróokmányában önmagát a Magyar Állandó Értekezlet első üléseként definiálta. Tagjait Magyarországról a köztársasági elnök, a kormány képviselői és a parlamenti pártok delegáltjai, a határon túli magyarság részéről pedig a parlamenti, és tartományi képviselettel rendelkező magyar pártok vezetői, illetve a nyugati magyarság reprezentánsai (Magyarok Világszövetsége) alkották.

A Máért tevékenysége során nem vallott szégyent, és valóban nem csupán egy sóhivatal hatékonyságával működött. A határon túli magyarság képviselői cselekvő partnerekre támaszkodva saját helyzetük tényleges alakítóiként szólalhattak fel, a magyar-magyar kapcsolatok így érezhető fejlődésen mentek keresztül. Konkrét vonzata is volt a hangulatjavulásnak, hiszen létének vitathatatlanul legfontosabb eredménye a "státustörvény" kidolgozása lett. Mint a nemzetpolitika szinte minden területének, úgy ennek a fórumnak a működésében is természetesen az ominózus népszavazás okozott törést. A határon túli magyar pártok képviselői Gyurcsány Ferenccel szemben emelték fel hangjukat. A többség pedig felháborodását nyomatékosítva egy nyilatkozatot fogadott el a kettős állampolgárság támogatásáról, valamint egy későbbi szabadkai tanácskozáson is nyilatkozatban ítélték el a tudatosan félretájékoztató magyarországi politikusokat, közéleti szereplőket. A konfliktus feloldásaképpen Gyurcsány Ferenc nemes egyszerűséggel megszüntette annak forrását, így a Máért-tel való éves egyeztetési kötelezettséget felrúgva nem hívta többé össze annak üléseit. Akkor arra hivatkozott, hogy "a Magyar Állandó Értekezlet következő ülését a határon túli magyarok magyar állampolgárságának biztosításáról szóló javaslat jó megtervezése után lehet majd összehívni." A jó megtervezés pedig kétségtelenül sok időt vesz igénybe. A következő lépés aztán Gyurcsány nyílt levele volt 2005-ben, ahol tájékoztatta a Máért tagjait a nemzetpolitika intézményrendszerének átalakításáról. Majd csak 2006-ban, egy határon túli szervezetek meghívásával lebonyolított vacsorán jelentette be, hogy egyáltalán nem kíván hallani többet a szervezetről, döntését pedig az eredménytelen működéssel indokolta. A Máért ezt követően tabunak számított, most azonban végre folytatódhat a párbeszéd.

Az Értekezlet statútumának mostanában leginkább idézett kitétele szerint az üléseken kizárólag magyar pártok képviseltethetik magukat. Az apropót a szlovákiai választás váratlan eredménye szolgáltatja. Nemzetpolitikai értelemben ugyanis a kormányt nem kis kihívás elé állítja a tény, hogy a Híd-Most párt jeleníti meg kormányszinten a magyar érdeket. A budapesti kormány alkalmazkodóképessége is megmérettetik a kérdésben, hiszen a Fidesz hagyományosan az MKP-vel ápolt szorosabb viszonyt, és inkább a "csákista" irányvonalat favorizálta a választási kampány során is. Most azonban egy olyan helyzet áll fenn, amikor fejet hajtva a magyar választók többségének akarata előtt, lépéseket kell tenni a Híd felé. Martonyi János is ebbéli felismerésének adott hangot egyik nyilatkozatában: "Jelenleg a magyar választóknak a becslések szerint közel kétharmada, tehát a többsége a Híd pártot választotta, s nekünk ezt kell tiszteletben tartanunk. Ahogy én tiszteletben tartottam korábban azt, hogy az MKP-t küldték a magyar választók a pozsonyi parlamentbe, most azt kell tiszteletben tartanunk, hogy a magyar választók többsége a Hidat küldte a pozsonyi parlamentbe." A Máért-re való meghívás bejelentéséhez hozzáfűzve Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna, helyettes-államtitkár azonban úgy fogalmazott: most Bugárékon a sor, hogy világosan definiálják a szervezethez való viszonyukat.

Kérdés, hogy a választókat megnyerő kompromisszumkész magatartás fenntartása, és a Máért-en való részvételhez szükséges világos identitás miként egyeztethető össze? A párt multietnikus jellege ugyanis sokak szemében megkérdőjelezi a formáció hitelességét a magyarság iránti elsődleges elkötelezettséget illetően, míg egy MKP-hez hasonló, egyébként valószínűtlen attitűdváltás a kormányzati potenciálját veszélyeztetné. Tény tehát, hogy az elszigeteltnek ható MKP-féle politizálás alapvetően elutasításra lelt a felvidéki választók körében, ám az együttműködés politikája is rejthet kockázatokat. Ha ugyanis a szlovák-magyar kooperáció a nagypolitikában végül mégis megbicsaklana, az a radikálisabb irányvonal képviselőinek intelmeit legitimálná. A frissen megalakult pozsonyi kormány intézkedései egyelőre felemásnak tekinthetők. Egyrészt örvendetes, hogy a nyelvtörvény szankciókra vonatkozó passzusai feltehetően kikerülnek a jogszabályból, az államnyelvtörvény azonban önmagában továbbra is hatályos marad. Szintén hasonló ambivalencia övezi a szombaton életbe lépett állampolgársági törvénymódosítás további pályafutását is. A kormány ugyanis nem tervezi megsemmisíteni a módosítást, azt olyan formán változtatnák meg, hogy a szlovákok számára előnytelen rendelkezéseket kivéve "csupán" a magyarokra vonatkozó szankció maradjon életben. Emellett nem sok bizalomra ad okot a törvénymódosítás előkészítésével megbízott belügyminiszter személye sem, aki annak a Kereszténydemokrata Mozgalomnak a tagja, amely egy emberként állt ki Fico revansa mellett. Érdekes lesz megfigyelni, miként reagál majd a hét magyar és hét szlovák képviselőt a törvényhozás padsoraiban tudó Híd-Most az ilyen jellegű esetekre, és magatartásával képes lesz-e a Máért tagjaként elfogadtatnia magát.

(Képünkön Iveta Radicova szlovák miniszterelnök és Bugár Béla, a Híd-Most elnöke látható.)
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
Pumalyos | 2010. július 22.  | 16:10
# 1
A kérdés, csak álkérdés. A Most az ami, egy szlovák párt szerencsétlen agymosottaknak és néhány politikai karrieristának. Várni tőlük bármit is felesleges. A tyúk itt volt, elment ennyi. Remélem a sok szerencsétlennek előbb-utóbb leesika kire szavaztak.
Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.