„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
 | 2010. szeptember 14.  | 08:26
A h-betűs szó
Ha nem lenne túl lestrapálva, talán a használata is indokolt lenne, jelen helyzetben viszont elég az utalás: az MSZP hétvégi EU-elnökséggel kapcsolatos nyilatkozatai könnyen kimerítik a h-betűs szót.
A hétvégén két szocialista EP-képviselő is időszerűnek érezze, hogy brüsszeli vonalon fújjon riadót és tegye szóvá a szerintük hazánk külföldi megítélését - legalábbis potenciálisan - rontó itthoni eseményeket. A sort Göncz volt külügyminiszter-asszony nyitotta, aki azzal az egyébként ellenőrizhetetlen kijelentéssel tette emlékezetessé a Gyurcsány-konferencián való felszólalását, miszerint "brüsszeli folyosókon" már többen aggódtak, hogy vajon alkalmas-e a magyar kormány az EU-elnökség lebonyolítására, tekintettel gazdaság- és szomszédságpolitikájára, valamint - obligát elemként - a szélsőjobboldalhoz fűződő viszonyára.

Tárgyszerűen: szemben Göncz Kinga állításával, az EU-ban nincs kötelezően előírt gazdaságpolitikai "irány" (csak hivatkozva a klasszikusra). Ahogyan tényszerűen nem igaz az sem, hogy Magyarország szomszédságpolitikájával súlyos gondok lennének: hamarosan román-magyar kormányülés lesz Romániában, a kettős állampolgárság - nyilván ez járhatott a képviselőasszony fejében - pedig, noha röstelljük ezredszer is leírni, egyedül Szlovákiából váltott ki diplomáciailag kezelendő reakciót. Szerbek, horvátok, ukránok (pedig ott ez tilos is) és románok nem emeltek kifogást. És végül: csak kérjük, hogy aki a "szélsőjobboldal felé való nyitottságot" vélte felfedezni a kormány működésében, szóljon. Valószínűleg a brüsszeli iroda távolsága tette, de Göncz kritikája leginkább egy erősnek szánt kijelentés elégtelen megtámasztásának minősíthető. (Jobb esetben.)

Hogy a véletlen műve-e, az tulajdonképpen mindegy is, de ugyanehhez a vonalhoz csatlakozott Herczog Edig EP-képviselő is, aki az MTI beszámolója szerint azt fejtegette, hogy "íratlan szabály" szerint "a soros elnökséget betöltő tagállam kormánya az elnökségi feladatokra koncentrál, és nem vág bele a nemzetet megosztó, belpolitikai konfliktusokkal járó, a jogrendszert alapjaiban átformáló törvényhozási munkába." Mindegy is, hogy az legfeljebb Herczog politikáról való gondolkodásában elképzelhetetlen, hogy egy új alkotmány szövegezése együttműködő légkörben is történhet, mert ez túl messzire vezetne. Ha van is ilyen íratlan szabály (vö.: a Göncz-féle brüsszeli informális beszélgetések), akkor arról bizonyára nem egyedül Magyarország nem tud, például Csehországban az ellenzék simán megbuktatta a kormányt az EU-elnökség kellős közepén, ahogyan előrehozott választások híján Lengyelországban is az uniós intézmény vezetésére eső hat hónap alatt tartják a következő parlamenti voksolást. Lehet nyilván arról vitatkozni, hogy szerencsés-e ez, de minimum ingatag lábakon áll az érvelés, miszerint az alkotmányozás folyamata per definitionem összeférhetetlen az EU-elnökséggel.

Inkább a két megnyilvánulás iránya az, ami elgondolkodtató: komolyan, mintha az ellenzéknek itthon nem lenne témája, amivel a kormányt bírálni tudja, ehhez jobb híján az Unió fórumait választja. Ez is legitim lenne, ha legalább a látszatra kicsivel többet adtak volna, és érdemi pontokon fedezik fel az ellenzékiségben rejlő lehetőségeket. Ne legyenek illúzióink, ez a műfaj ritkán termel ki szemet gyönyörködtető és intellektuális élményt nyújtó megnyilvánulásokat, csakhogy ennyire kevés érdemi erőfeszítéssel nehezen hallgattatjuk el az ilyenkor felhorgadó indulatokat, amik annak a h-betűs szónak a kimondására biztatnak...

(Képünkön Gurmai Zita, Herczog Edit és Göncz Kinga látható Gyurcsány Ferenc társaságában.)
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
legyetek | 2010. szeptember 14.  | 09:06
# 1

Többen suttogják a Brüsszeli folyosókon... Valószínúleg Göncz Kinga

és Herczog Edit. A kettő már majdnem több.

albion | 2010. szeptember 14.  | 09:31
# 2
H mint: "Hazudtunk éjjel, nappal meg este?"
kérdés | 2010. szeptember 14.  | 09:44
# 3

Mint asszony és mint honpolgár vérlázítónak tartom ennek a két politikusasszonynak a viselkedését.

'Családon belül' illik, szokás és kell megoldani a problémát.

 

Ha őnekik már csak a brüsszeli folyosókon létezik némi remény, akkor tessék visszaadni az eu-s megbízólevelet az anyaországnak, és kint önállóan folytatni a nemzetközi politizálást.

Vagy hazajönni és elmerülni a tényleges politikai agitálásban.

Ugye, hogy eu-s pénzen kihízlalva, kiglancolva könnyen megy az ostorpattogtatás?

 

De nem kocsisként lettek alkalmazva, ha jól emléxem. Nem is igavonóként.

Ha igen, akkor vajon kinek az igáját húzhatják?

Ki tarthatja az ő gyeplőjüket?

 

 

Igazán bátor és önálló cselekedet az lenne részükről, ha vállalnák tetteikért, szavaikért a mindennapi megélhetési rizikót. Mint egy átlaghonpolgár.

Tehetetlen Dodó | 2010. szeptember 14.  | 17:15
# 5
át, a tilos ennek a betűnek a asználata, akkor ogy ismételjem íven egyik kedvenc ozzászólásomat a ülye, azug, azaáruló bandáról?!
Grrr | 2010. szeptember 14.  | 17:15
# 6

Göncz nyilatkozata egy színvonaltalan pletyka; lehet, hogy hallott ilyesmit nem túl jelentős, másodvonalbeli baloldali parlamenti képviselőtől, de az nem oszt, nem szoroz. Az EP-ben is fórják egymást a pártcsaládok. A kormányközi kapcsolatok, a Tanácson belüli tejlesítmény és a Bizottsággal való egyűttműködés lesz majd az érdekes. És ahogy most kinéz, Győri Enikő legutóbbi nyilatkozata alapján (és mivel Orbán nem exponálta magát eddig igazán), egy nyugodt, megfontolt, a munkára fókuszáló elnökségre készülünk. A nyitott dossziék feldolgozására. Nem olyan új, nagyívű politikai kezdeményezésekre, amelyeket aztán úgysem tudunk átvinni.

 

Herczog valamivel értelmesebbet mondott. Az igaz, hogy nem várható el az eddigiek alapján, hogy az alkotmányozásban konszenzus lenne. Erre a Fidesz nem nyitott, az ellenzék sem. A szerzőnek: a cseh baloldalt nagyon kérlelték, hogy ne buktassa mg a kormányt az elnökség alatt, és nagyon dühösek voltak rájuk, hogy mégis megtették. Valóban lebénították az EUt. Most szerencsére már érvényban van a Liszaboni Szerződés.

butapesti | 2010. szeptember 14.  | 20:14
# 7

Ebben a kérdésben kikristályosódó probléma az, hogy az EU-nam vannak-e még belügyek? Olyan nemzeti ügyek amelyekkel nem szokás, nem illik Brüsszelbe menni, illetve amelyekre ott megrántják a vállukat és azt mondják, hogy ez csak Önökre tartozik. Mert valahogy groteszk és torz dolog, hogy ha megvágjuk az ujjunkat szaladunk Brüsszelbe.. Szóval ovódás az egész.

Viszont felvetődik az is, hogy meddig szólhat bele a magyar ügyekbe Brüsszel? Ha a szuverén(?) magyar kormány bejelenti, hogy az ország siralmas gazdasági helyzete miatt csak kettőmillió lehet a legmagasabb fizetés a közszférában és véget akar vetni a tízmilliós fizetéseknek, húszmilliós prémiumoknak és a százmilliós végkielégítéseknek, akkor joga van-e bárkinek ezt kifogásolnia Brüsszelben?

Visszataszító az is, ha a politikai pecsenyéjük sütögetésére mennek ki Brüsszelbe és ott rendre mószerolják az országot és mindenféle rosszat mondanak az ország lakóiról. Magyarország nem tízmillió antiszemita, rasszista, fasiszta országa. Ezt mindnyájan kikérjük magunknak.

Brüsszelnek el kellene határolódnia attól, hogy ilyen kérdésekben döntőbíró legyen.

dszg | 2010. szeptember 15.  | 09:44
# 11

mintha Barroso ellentmondana Göncznek:

http://www.bruxinfo.hu/cikk/20100908-barroso-nem-fel-a-magyar-eu-elnoksegtol.html

„Az elnökség nemcsak kihívás, de alkalom is újabb tapasztalatok begyűjtésére. Egyébként pedig egyszer minden ország először ad elnökséget, ez kivédhetetlen. Emlékszem, Portugáliának sem volt könnyű, amikor először vette át a stafétát (1992-ben), aztán mégis sikerült megfelelnünk. De itt említeném meg Szlovéniát, amelyikre az új tagországok közül először került a sor (2008-ban), és mindjárt nagyon eredményes munkát végzett. Vagy vegyük Csehországot, amelyik belpolitikai válság közepette csinált elnökséget, és dacára a hátországbeli nehézségeknek, számos területen munkájuk nagyon hasznos hozzájárulást hozott. A magyar kormány amúgy e tekintetben különösen előnyös helyzetben lesz, hiszen nagyon stabil háttérrel, az Unión belül talán legjelentősebb parlamenti többséggel a háta mögött vág majd bele. Az „európai félév” persze valóban fontos fejlemény lesz, de azt is látni kell, hogy az elnökség ellátása nem valami magányos feladat. Segítik az EU-intézmények, mindenekelőtt az Európai Bizottság. Összességében meggyőződésem, hogy Magyarország remek munkát fog végezni az Unió soros elnökeként.”

Beni | 2010. szeptember 15.  | 10:42
# 12
Herczog Edit önálló gondolkodásra láthatólag képtelen, buta, rosszindulatú nő. Ha egyéni jelöltekre lehetett volna szavazni, szerintem senki sem szavazott volna rá.
gloire | 2010. szeptember 15.  | 14:44
# 16
Nem kell finomkodni: hazaárulók!
Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.