„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
 | 2010. október 16.  | 09:00
Gyurcsány: ne lépjünk ki a Varsói Szerződésből!
Az egykori miniszterelnök 1989-ben úgy vélte, majd 2005-ben lehet beszélni a katonai-politikai szervezetből történő kilépésről. A Biszku-Gyurcsány-páros a KISZ-lap kérdéseire válaszolt.
Magyar Ifjúság: Kiléphet-e hazánk a Varsói Szerződésből?

Gyurcsány Ferenc: Időszerűtlennek tartom a kérdést, javaslom, térjünk vissza rá úgy 16 év múlva. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez nem jelenti azt, mintha ne kellene a szövetségi politika jellegének erősítésén munkálkodnunk, fokozatosan elvéve katonai élét.) Egyben egyszer s mindenkorra el kell érnünk, hogy a tagállamok szuverenitását korlátozó Brezsnyev-doktrína a lomtárba kerüljön. Véleményem szerint ma elsősorban az a fontos, hogy mindenfajta katonai erő - így elsősorban a Magyar Néphadsereg, ill. a fegyveres testületek - meg kell szüntetni arra, hogy politikai jellegű kérdések eldöntésébe, a maga "sajátosan meggyőző eszközeit" használja föl.

[A Magyar Ifjúság, a KISZ központi lapja, 1989. április 26-án intézte fenti kérdését a hazai közélet akkor meghatározó alakjaihoz: Biszku Bélához, Gyurcsány Ferenchez és Kovács Lászlóhoz. Mindannyian elvetették a Varsói Szerződésből való kilépés lehetőségét. Biszku Béla 1957-61 között belügyminiszter volt. Gyurcsány Ferenc 1989-ben a KISZ KB utolsó első titkári tisztségét töltötte be, Kovács László 1963-ban lépett be az MSZMP-be, 1986-tól külügyminiszter-helyettesként dolgozott. Biszku Bélát az '56-os forradalom leverésében történő aktív tevékenysége miatt nem vonták felelősségre. Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság miniszterelnöke volt 2004 és 2009 között, a párt Demokratikus Koalíció platformjának alapítója. Kovács László ma az MSZP alelnöke.]
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
drkovax | 2010. október 16.  | 09:54
# 1
"Ne lépjünk ki a Varsói Szerződésből !" - Hja, igen. Ez a '89-es demokrácia, amit GYF védelmez ...
Fejes Teréz | 2010. október 17.  | 17:46
# 2

Mindenki a "megfelelő" helyén van.

Miért csodálkozunk ezen?

Az őszödi rém vallott: "hazudtunk reggel, délután és este ( reggel, délben éjjel??  - mindegy: állandóan!!!)

Mit is várhatunk ettől a díszes kompániától?

Hogy is szokta mondani Kövér? " kommunista kutyából nem lesz demokrata szalonna!"

Én már semmin sem csodálkozom!

Tehetetlen Dodó | 2010. október 21.  | 19:36
# 5

"Gyurcsány Ferenc: Időszerűtlennek tartom a kérdést, javaslom, térjünk vissza rá úgy 16 év múlva"

 

Tartotta a szavát, visszatért rá.

Úgy a népe közé lövetett, mint Apró elvtárs fénykorában.

 

(Azt már csak a körülményeknek köszönhetjük, hogy az EU közepén már élessel nem mertek lőni).

Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.