„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
Békés Márton | 2010. október 23.  | 08:00
1 9 5 6 !
Forradalom, lendület, kaliforniai hardcore.
Sold by your own
October revolution
Out to the streets
To fight against the tyranny


Ignite: Poverty for All

A magyar forradalom győzelem a vereségben, mindörökre egyike marad azoknak a ritka eseményeknek, amelyek visszaadják az embernek önmagába vetett hitét, és emlékeztetik sorsa értelmére, az igazságra.

Raymond Aron

1.


1956-ban a forradalom az utcán történt. Vért kellett adni a szabadságért. Nem adták ugyanis ingyen azt, ami a legdrágább, és amit mi manapság természetesnek tartunk. Vért adtak a szabadságért a Rádiónál, a Kossuth téren, a körtér minden egyes méterén, az Üllőin, és a Bosnyáktól a Teleki térig. Vért adtak a szabadságért Győrtől Kecskemétig, Salgótarjántól Pécsig. Az utcai felkelés, amelyet a harag és a zsarnokság gyűlölete, valamint a szabadság szenvedélyes szeretete vezérelt, fegyverrel és ököllel, kővel és tűzzel folyt. A világ legtisztább forradalma olyan elemi erejű és elsöprő lendületű volt, hogy a sztálinista rezsim - a maga vörös Gestapojával és zöldparolis terroristáival együtt - azonnal összeomlott. Egy maroknyi nép nézett farkasszemet villamosokból és íróasztalokból összerótt barikádokon át a világ legnagyobb és legkegyetlenebb hadseregével.

Az 1944-es varsói felkelés és az 1953-as berlini lázadás hasonlítható ahhoz, ami az első napokon történt Magyarországon. A fegyveres harc - amely kikényszerítette a változásokat és bebizonyította, hogy ez a nép szabadon akar élni - után a sztrájk és az önigazgatás megszervezése, majd lassacskán az élet újraindulása került napirendre. November 4-én, mire szabad lett volna Magyarország, ismét rabbá tették. Napokig álltak azonban ellen az újabb agresszív intervenciónak azok, akik a Corvinban és a Tűzoltó utcában, a Móriczon és a vidéki helyszínek tucatjain hittek abban, hogy érdemes meghalni azért, hogy mi szabadon élhessünk. Ne áltassuk magunkat: ezt ma képtelenek vagyunk felfogni és átérezni. Csak megköszönni tudjuk. Azt sem elégszer.

2.


A kaliforniai, melodisztikus hardcore-punk Ignite együttes a magyar forradalom ötvenéves évfordulójának évében készítette el utolsó, Our Darkes Days című korongját. Az album megszokott, jó színvonalú számai között szerepelt a Poverty for All című szerzemény is, amely az '56-os eseményeknek állított emléket. A sokadik-generációs, a szcéna eredeti, New York-i megszületési helyén játszott HC-hoz képest dallamosabb nyugati parti zenei világot kidolgozó banda ezen darabja az együttes több szempontból is emblematikus dala, hiszen a csörömpölős-kopogós alapzaj mellett a lendületes, de érzelmesebb epizódok legalább annyira jellemzik, mint a magyar származású frontember - a manapság a Pennywise-t erősítő - Téglás Zoltán osztós-prédikálós kántálása.

A felkelés, a forradalom lendülete, a szabadság olthatatlan szomja és az áldozatvállalás mind-mind megszólal a darálós számban. A szöveg nem kevésbé okos. Csak maximális hangerőn ér meghallgatni.
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
rosenfeld mano | 2010. október 25.  | 21:17
# 1
A guta üt meg ha egy bértollnok élteti a forradalmat.Mikor értik meg végre.hogy a 19-es patkányforradalom volt az övék!
Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.