„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
Jobbklikk Egyesület | 2010. június 9.  | 20:13
Bűn és büntetlenség - A Biszku-film. Ajánló 1.
Dokumentumfilm készült Biszku Béláról, az '56 utáni kádári megtorlás véreskezű belügyminiszteréről. Bűn és büntetlenség - Novák Tamás és Skrabski Fruzsina rendező-producer páros mozija.
Kádár nagyon szerette a mozit. Annak idején péntek délutánonként négy órakor rendszeres közös program volt, hogy a moziüzemeltető vállalat privát vetítőjében a Báthory utcában összegyűltek a fontos elvtársak és mozicsemegéket néztek. Természetesen olyanokat, amik az egyszerű halandóhoz nem jutottak el. Aczélnak az volt a kérése, hogy magyar filmek ne legyenek a műsoron, mert akkor Kádár beleszól, hogy milyen filmek készülnek. Kádárnak meg az volt a kérése, hogy ő péntek délutánonként már nem akar gondolkodni, ezért a művészfilmeket lehetőleg kerüljék, így és ő inkább az amerikai limonádékat és akciófilmeket részesítette előnyben. A filmek kiválasztását - hogy ne legyen vita és felelősségre vonás - végül Szűcs bácsira, a moziüzemeletési vállalat gépészére bízták. Az elvársaknak járó filmeket persze egyszerű halandó nem láthatta, ezért a zárt körben bemutatott filmeket úgy csempészték be az országba, és vetítéskor külön szinkrontolmács mondta alá a szöveget.

A Konzervatóriumon 2008 májusában megjelent írás kapcsán, Skrabski Fruzsinával - mintegy a Mandiner-Jobbklikk stábjaként - nyomozásba kezdtünk, hogy megszólaltassuk az 1956 utáni megtorlások egyik felelősét: Biszku Bélát. Hosszas nyomozás után eljutottunk hozzá, és mint a Beregi Ifjusági Mozgalom két lelkes riportere, végül szóra bírtuk. Többször is. Kérdeztük '56-ról, a belügyminiszterségéről, a megtorlásokról, Kádárról és a mai világról. Végül bevallottuk neki, hogy valójában kik vagyunk és róla készítünk filmet.

A filmben megszólalnak Biszku Bélán kívül történészek: Horváth Attila, Kahler Frigyes, M. Kiss Sándor, Szerencsés Károly, Tischler János, valamint Mórotz Kenéz pszichológus és a kortársak: Pozsgay Imre és Biszku Béla gyerekkori barátai. Kameráink előtt megszólaltak halálraítéltek, forradalmárok és az áldozatok hozzátartozói is: Balás-Piri László, Blaski József, Fekete Pál, Fónay Jenő, Mansfeld László, Wittner Mária.

Biszku Béla visszavonta a hozzájárulását a film bemutatásához és perrel fenyegette meg az alkotókat. Az Urániába tervezett és meghirdetett nyilvános bemutató elmarad, de június 16-án este hét órakor a Menta teraszon, zárt körben, illegalitásban lehet találkozni a filmben szereplőkkel és az alkotókkal. Belépés saját felelősségre ürgebőrben! Addig is minden nap egy-egy exkluzív részlet a filmből itt a Jobbklikken és a Mandineren.
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
LF | 2010. június 9.  | 22:10
# 1
teljesen abszurd eset (Biszku a hírnevét védi...), de a történet kétségtelenül így kerek.
butapesti | 2010. június 9.  | 22:56
# 2

Biszku Béla már 90 éves. Hamarosan elviszi az ördög, (ámbár pont az ilyenek élnek sokáig). Azután be lehet mutatni a filmet.

Nagyon fontos kérdés: Mennyire hiteles ez a film?

 

 

abraxas | 2010. június 10.  | 12:10
# 6

Oké, de hol a beígért részlet???

 

Vagy csak én vagyok béna, mert nem találom?

Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.