„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
Jobbklikk Egyesület | 2010. június 14.  | 10:36
Bűn és büntetlenség - A Biszku-film. Ajánló 2.
Amit gondoltunk az elején, azt gondoljuk most is. A hazaárulók kenyere keserű kenyér, amit néha kamera előtt kell elfogyasztani.
Most, hogy nem remélt médiavisszhangot kapott a filmünk, kicsit zavarban vagyok. Egyrészt megértem az érintettek reakcióját. Megértem Biszku Béla lányát, aki besétált és az általa szeretet apját próbálta megvédeni, nyilván arra nem számított, hogy egy benzinkútnyi olajat önt majd a tűzre, ami felbecsülhetetlen értékű reklámot jelentett nekünk. Mindezek mellett megértem az Uránia vezetőjét, hogy ismerve az Ungváry-perben hozott szigorú és súlyos ítéletet, mint egy állami intézmény vezetője, nem vállalja, nem vállalhatja a kockázatot.

De, ahogy Biszku Béla sem cselekedne másképpen, mint ahogy akkor cselekedett, mi sem tennénk másképpen. Amikor belevágtunk, tudtuk, hogy mit teszünk, és amit tettünk, azt a körülmények teljes mérlegelésével tettük, végig tekintettel egy idős emberre. Amit szerettünk volna, az az, hogy a bizalmába férjünk és megkérjük, hogy kérjen bocsánatot a jól dokumentálhatóan elkövetett tetteiért, azokért, amelyeknek a súlyával tisztában van. Ami mindig a szemünk előtt lebegett, az a Nixon-dokumentumfilm, amelyben végül két újságíró megtöri Nixont és ő bocsánatot kér a Watergate-botrányért. Nekünk ez nem sikerült, de azzal, hogy megszólalnak az áldozatok és nagyon sok kiváló történész, talán sikerült egy olyan kreatív dokumentumfilmet készítenünk, amely a fiatalok számára is elmagyarázza, mi történt Magyarországon 1956 után megtorlás címszó alatt, amikor kivégeztek 300 embert, több mint 20.000 eljárás indult és 200.000 ember elmenekült ebből az országból.

Közvetve vagy közvetlenül több közszereplő és több párt is megkeresett, hogy támogatásáról biztosítson bennünket jobb- és baloldalról egyaránt. Ezt a támogatást nagyon köszönjük. Nagyon jól esik minden biztatás és mindenkit szeretettel várunk a bemutatón, és ameddig lehet, bárhová elmegyünk a filmmel, ahová hívnak. Amit azonban mi szeretnénk, az az, hogy ez a film ne legyen töltelék a napi politikai ágyúharcban. 1956 szelleme és a terror alatt kivégzett áldozatok miatt.

Jó dolog, hogy demokráciában élünk, van jog és vannak független bíróságok. Mi tiszteljük a törvényeket, amennyiben a filmért beperelnek minket, jó szívvel állunk a bíróság elé, vállalva tettünket és megvédve az igazunkat. Amit gondoltunk az elején, azt gondoljuk most is. A hazaárulók kenyere keserű kenyér, amit néha kamera előtt kell elfogyasztani.
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
Tehetetlen Dodó | 2010. június 14.  | 11:42
# 1

Heves vita bontakozott ki pár helyen arról, hogy vajon helyes volt-e hamis indokokkal a vén hóhér bizalmába férkőzni, urambocsá' lebélabácsizni, hogy eképpen bírjátok szóra.

Töprengtem én is ezen, de végül arra a meggyőződésre jutottam, hogy az őt jogosan megillető eljárással - huzamosabb ütlegelés közben, időnként megkérdezni, hogy köpsz már, disznó, vagy kérsz még? - valószínűleg nemcsak törvénytelenül, hanem kevesebb eredménnyel jártatok volna el az igazság felkutatását illetően, bár érdemei és szokásai szerint nem lehetett neki idegen a módszer, persze a másik oldalról.

Sajnos a Mentába nem fogok most eljutni, de remélem, hogy hamarosan máshol is, meg persze a legdemokratikusabb találmány, az internet felületén is elérhető lesz ez a tanulságos munka a gyanútlan ifjúság okulására.

stockholm | 2010. június 14.  | 14:58
# 2

 

- Elismerésem az alkotóknak.

 

- A bemutatással kapcsolatos "probléma" felmerültekor nem vállvonogatás, közöny, az alkotók magukra hagyása, hanem korrekt hozzáállás a politika részéről: "Rendkívüli bizottsági ülés a letiltott Biszku-film miatt".

 

kostamas | 2010. június 14.  | 16:44
# 3

Nekem egy rokonom, katonaként részt vett a”sajnálatos” eseményekben.”Szolnokon”Lefüggönyözött sötét szobában suttogva nem volt hajlandó mesélni mi is történt kádár környezetében ’56.ba. Ez szerintem azt bizonyítja,hogy tudták mit tesznek,és ha most 180” kell fordulniuk, beleörülnének, ha fel tudják fogni mit tettek. biszkut a megváltozott törvények alapján az általa elmondottak alapján törvény elél ehet állítani,nem hiába ideges a lánya. Ha a Zentait lehet vegzálni, nem tudjuk,hogy jogosan,vagy jogtalanul,de vegzálják, nos, akkor a havas, biszku gyurcsány ,is mehet a bíró elé.

butapesti | 2010. június 15.  | 22:36
# 6

Az a baj, hogy a kommunista bűnök számonkérhetősége nincsen törvényben, csak a náci bűnöké. Ha biszkuelvtárs nyugodtan aludt az elmúlt húsz évben, az ennek köszönhető. Én jobban örülnék, ha ezek az elvtársak aludnának mostanában olyan csengőfrászban amilyent ők okoztak másoknak..

Azt sem értem, hogy a számukra kisajátitott villa hogyan került magántulajdonukba és miért nem telepítik ki őket a Hortobágyra. Recsken is lehetne rezet bányászni..

jörg | 2010. június 16.  | 00:16
# 8

Hitlernek is volt édesanyja.

Ha fia megérte volna a Nürnbergi Pert, vajon édesanyja a személyiségi jogokra hivatkozva  megakadályozhatta volna, hogy a KZ-ekről bemutassák a dokumentumokat?

talán | 2010. június 23.  | 02:59
# 10

Dodó!

 

Neked ez rendben van? Nincs rossz érzésed? Biztosan kitörlik ezt, mint ahogyan az én kritikus megjegyzésemet is törölték. De! Szerinted rendben van, hogy valakit ugyanazzal a sunyi módszerrel húznak csőbe, mint ahogyan ő tette ezt másokkal? Hitlert is el kellett volna gázosítani és szappant csinálni belőle? Szerinted ez a film, ez az eljárás korrekt?! Velem van a baj? Mondd meg őszintén!

Judga | 2010. július 3.  | 13:07
# 13

Megnéztem, és előre bocsátom, jó, hogy a film elkészült.

 

Azon gondolkozom, lehet-e, hogy egy (néhány) ember megöl 300-at, pert akaszt a nyakába 20.000-nek, elüldöz 200.000-et és tönkretesz sokmilliót? Mert szerintem nem.

Nem védek senkit, aki kiemelt szerepet vállalt!!! Őket megnevezni fontos!

 

Ha nem vállaljuk mindnyájan - az egész társadalom - a szembe nézést azzal, hogyan éltünk együtt (éltük túl, működtünk együtt, érvényesültünk - vannak fokozatok) a totális elnyomó rendszert, akkor nagy veszélyben vagyunk. Ha úgy gondoljuk, néhány perbe fogható, elítélendő ember tettein múlott minden, akkor sajnos, újabb "tapasztalatokra" lesz még szükségünk. Újabb fájdalmakra.

 

A film ezt a lehetőséget is fellebbenti előttünk, amikor "azokkal" az eszközökkel él az anyag megszerzése érdekében. Sajnos, a múltnak így nincs vége.

Szerencsésebb lenne az a megközelítés, ha a még élőktől "csak" a történeteket kérnének az alkotók, de azt minél részletesebben. Amit csak ők tudnak nekünk elmondani.

 

A film értéke, hogy bemutat egy gondolkodást, Biszku Béláét, ami nemcsak az övé volt akkor. Egy pszichológiai mechanizmust, ami mindnyájunkban működik, és amelyet meg kell ismernünk ahhoz, hogy uralni tudjunk. Még jobban, mint ma - a veszély elmúlta ellenére is - még uralni tudunk. A film erről is szól. (Az Epilógus ezért kifejezetten fájt - egy kisgyerek szájába adni ilyen mondatokat, semmilyen mondanivaló érdekében sem szabad!)

 

Mindezzel együtt köszönöm az élményt, és kívánom, tanuljunk belőle! 

Szijártó Ernő | 2010. szeptember 27.  | 11:02
# 15

Biszkú az ő bűneit főleg   a szovjetektől kapott  hatalom gyakorlása  során  követte el. Nem a  megáltalkodott ember véleményét kellene  "értékelni", hanem -például a   " hivatali " beosztásában  elkövetett  emberiség ellenes bűneiről, pl mint vezető pártember mit tud,mit tett az ország városaiban  a fegyvertelen  lakosságra, civilekre, gyeermekekre,anyákra  leadott sortüzekről.

 

A  megtorlásként alkalmazott  halálbüntetések szorgalmazása nagyon nagy bűn volt : életeket oltottak ki ezek a szörnyetegek.

Hát nem most kellene,-míg mégélnek a tömeggyilkosok-  itéletet mondani iszonyú bűneik felett ?

Véleményem szerint a rémtettek tagadásával vádolni a tömeggyilkost  az elkövetett tömeggyilkosság helyett -az igazságszolgáltATÁS MELLÉKVÁGÁNYRA VALÓ TERELÉSE.

Suttogó | 2010. október 5.  | 13:01
# 17

"1956 szelleme és a terror alatt kivégzett áldozatok miatt."

Ezt éppen ti csúfoltátok meg azzal, hogy egy hazugságra építettétek fel a filmet. 

Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.