Az MSZP nemrég alakult új platformjával kapcsolatban feltehetjük a kérdést: mégis mi az új az alterglobos, antirasszista, feminista, marxista szocializmusban?
Szanyi Tibor alakított egy nagyot az MTV Ma Reggel című műsorában. A
Mandiner főszerkesztője, Balogh Ákos Gergely ugyanis föltette azt a kérdést, nem problematikus-e Marx mint szimbólum használata, mire Szanyi Nyugat-Európa felé mutogatott, hogy ott Marxnak mekkora kultusza van. Balogh Ákos azon fölvetésére, hogy nyugaton nem volt állampárti diktatúra, Szanyi egy "nem mindegy?" kérdéssel felelt. Ez nagyjából Horn Gyula "na és?"-ének újratöltött verziója. Van, ami sosem változik.
Az egy ideje
megújulási törekvésekért kiáltó, de bármilyen mélyreható változást nélkülöző szocialista pártban a barikádok első sorából érkező arcok egy hétvégi estére leporolták Marxot és kifényesítették a vörös csillagot. Az MSZP ismét egy új tagozattal bővült. Az
AlterGlob néven futó tömörülés a nyitórendezvényen megjelent ötvenfős törzsgárdájával kívánja elérni a párt megtisztítását, s a marxista gyökerekhez való visszatérést. Mindezt a kampánykapitányi aktív hónapok utáni légüres térben kissé feloldódó, identitását kereső Szanyi Tibor jelenlétében. Úgy látszik a felszínre tört mozgalmár énje, amely üdvözölte a radikális hangvételt, s aktív támogatásáról biztosította a csoportosulást.
Az AlterGlob egyik alapítója, Alföldi Andrea nyilatkozatában kijelentette, hogy a liberálisoknak és konzervatívoknak nincs helyük az MSZP soraiban. Az újonnan létrejövő tagozatot a zöld, feminista, alternatív, és mindenekelőtt antirasszista formációként említette, s a szokásos fordulatoknak megfelelően a diktatúra rémképét festegette a falra. Majd Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédét kissé fricskázva ugyan, de történelmi cselekedetnek, nemes tettnek minősítette. Beszédét azzal zárta, hogy elkezdődött az MSZP új korszaka, megalkuvás nélkül.
De vajon új-e ez a korszak? Az elvtársak (ha már Marx) elmagyarázhatnák nekünk: mégis mi az új az alterglobos, antirasszista, feminista, marxista szocializmusban, és mi az új a naés-ben és a nemmindegy-ben? Amikor F. Nietzsche a "nihilizmus árját" látta "dagadni", talán prófétaként épp a folyamatosan megújuló szocialistákra gondolhatott.