Gyurcsány abban bízik, hogy személyes támogatottságának segítségével átveheti a baloldal irányítását az MSZP választott szerveitől. Ennek érdekében a vele szimpatizáló tagság elitellenes érzelmeire apellál.

Bár az országos pártszavazás intézményének alkalmazásával Gyurcsány Ferenc átveheti a kezdeményezést a szocialista pártelnökséggel szemben, javaslatainak elfogadását egy Gyurcsány számára kedvező eredmény esetén is megakadályozhatja a mostani vezetés. Gyurcsány esetleges őszi pártszavazási győzelmével - amelyhez akár a szocialista párttagok egynegyedének támogatása is elég lehet - ugyanis még nem valósulnak meg automatikusan a meghirdetett elvek, köztük a legfontosabb: "azt kívánjuk, hogy minden vezetőt közvetlenül a tagok válasszanak meg". A pártvezetők tagság általi választásához ugyanis éppen annak a pártkongresszusnak, ráadásul kétharmados többségének kellene megszavaznia a pártforradalmi változást, amely jelenleg a tisztségviselők személyéről dönthet. A jelenlegi elnökség tehát akár egy egyharmados kongresszusi "blokkoló-kisebbség" élén is akadályozhatja a gyurcsányi változásokat. Mindez azonban elkerülhető az MSZP és a Demokrata Párt egyesülésével (ehhez a kongresszus többsége és egy újabb sikeres országos pártszavazás kellene) - így ugyanis már nem az MSZP alapszabálya érvényesülne, hanem a Demokrata Párté.

Mi az a pártszavazás?

Az MSZP alapszabálya IV. fejezetének 14. §-a határozza meg a pártszavazás intézményét. A szabályozás meglehetősen tömör, a 3. pont értelmében ugyanis "nem tartható pártszavazás pénzügyi és gazdálkodási kérdésben" - ez azonban valószínűleg konkrét kérdésekre, és nem Gyurcsány, a pártgazdálkodás általános átláthatóságának megteremtésére vonatkozó kérdésére értendő (azonban akár ez is lehet jogértelmezési vita tárgya). A negyedik pont értelmében: "A pártszavazás részletes szabályait - ezen belül a kezdeményezés jogát és feltételeit, a kiírás módját és az érvényesség követelményeit - a döntési és választási szabályzat tartalmazza." Utóbbi dokumentum világossá teszi: "Párttisztség, vagy testületi tagság kérdésében pártszavazást tartani nem lehet".

Gyurcsány Demokratikus Koalíciójának a pártszavazást a párttagok tizedének aláírásával, az országos választmánynál kell kezdeményeznie. "Országos pártszavazás az országos választmány tagjainak kétharmados támogatásával írható ki. Az országos pártszavazást ki kell írni, ha az erre irányuló kezdeményezést a nyilvántartott párttagok legalább egytizede írásban, a pártszavazásra bocsátandó kérdés megjelölésével kéri" - írja a döntési és választási szabályzat. Szavazni legalább 5 munkanapon át lehet, a párttagok az őket nyilvántartó helyi szervezetben adhatják le szavazataikat, "a pártszavazásra kiírt kérdést a választmány fogalmazza meg. Ha a pártszavazást a tagság kezdeményezésére írja ki, a kérdést a kezdeményezés tartalmával megegyezően úgy kell megfogalmaznia, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni".

Mi kell egy sikeres pártszavazáshoz?

"A pártszavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosult párttagok több mint fele a szavazásban részt vett, s akkor eredményes, ha a szavazásban részt vettek több mint fele azonos szavazatot adott le. A szavazat akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a szavazó szándéka. A pártszavazás akkor is érvényes, ha azon nem jelent meg a szavazásra jogosult párttagok több mint fele, de a támogató vagy elutasító szavazatok aránya valamelyik esetben eléri a szavazásra jogosult párttagok több mint egynegyedének szavazatát" - mondja ki a szocialista párt döntési és választási szabályzata.

Alapszabályt csak a Kongresszus módosíthat

Az Alapszabály 16.§-ának 1. pont "d" bekezdése értelmében a Kongresszus "megválasztja és beszámoltatja az alapszabályban meghatározott országos testületeket és tisztségviselőket". Ugyanezen pont "c" bekezdése szerint: "a jelen lévő küldöttek kétharmadának szavazatával elfogadja és módosítja az alapszabályt, a jelen lévő küldöttek többségének szavazatával pedig módosíthatja annak mellékleteit". Tehát míg az Alapszabály a Kongresszus feladatává teszi a párt vezetőinek (pártelnök, országos elnökség stb.) megválasztását, szabályozásának megváltoztatásához a jelen lévő küldöttek kétharmados támogatását írja elő. Gyurcsányék számára - kétharmados kongresszusi támogatás hiányában - tehát akár a párttagság támogatása is kevés lehet, hiszen a csak 2012 tavaszán-nyarán megújításra kerülő területi és országos pártvezetés a pártkongresszuson sikerrel opponálhatja a pártszavazás Alapszabályba iktatását - ez az ellenkezés pedig visszafordíthatatlanul pártszakadáshoz vezethet. Gyurcsány azonban utóbbi esetben a pártelit hajthatatlanságára és a pártdemokrácia semmibe vételére hivatkozhatna, így csábíthatná magához az elittel szembeszálló tagságot.

Gyurcsány újabb, harmadik pártelit-ellenes hangulatkeltése

Bár 2004-es kormányfő-jelöltté választásakor majdnem háromnegyedes többsége volt az MSZP-ben (73 százalék), Gyurcsány Ferenc első elitellenes támogatottságát nem használta ki a párt alapszabályának megváltoztatására. 2007-ben, pártelnökké választásakor (88 százalékos támogatás) Gyurcsány a kormány után pártját is centralizálta volna (megfordította volna a tisztújítás alulról felfelé végbemenő folyamatát), ennek érdekében alapszabály-módosítással törte volna meg a területi vezetők tisztújítási hatalmát, de nem járt sikerrel.

2011-ben, mindkét korábbi pozíciójából kiszorulva, Gyurcsány abban bízik, hogy a korábbi két megoldást elegyítve, személyes támogatottságával veheti át a baloldal irányítását a párt választott szerveitől, illetve a 2009 tavaszán őt pártelnökként megbuktató megyei vezetőktől. Előbb egy szervezeti megújulást hozó pártszavazást, majd egy elnökválasztó tagsági döntést kényszerítene ki, átnyúlva a pártelnökségen és a kongresszuson. További kérdés, hogy Gyurcsány a kormányfő-jelölés (illetve az erre való jelöltség) kérdését is a párttagok kezébe adná-e (ez lenne az olasz minta teljes követése). A volt kormányfő láthatóan ismét a párttagok elitellenes érzelmeire apellál: "a tagság háta mögött ne lehessen átláthatatlan személyi, hatalmi megállapodásokat kötni". Korábban így fogalmazott: "nem nézem jó szemmel, hogy az egyébként saját lemondásáról beszélő elnökségnek az a legfontosabb, hogy ki lesz az ilyen-olyan elnök, vezető, vagy ki tudja, micsoda".

Gyurcsány terve már tavaly tavaszi röpirata megírásakor készen állhatott. Egy nagy terv részének tűnik Puch László visszatérő támadása, Mesterházy Attila vezetői képességeinek indirekt - újabban direkt - kétségbe vonása (pl. évértékelő beszéd), a helyi tagság végiglátogatása (mint 2003-2004-ben), Molnár Csaba MSZP-elnökhelyettesi tisztségének visszautasítása.

Feltételezhetően a mostani pártszavazási kísérlet reális célja is inkább a pártszakadás kikényszerítése, mint ennek a nehezen végigvihető pártfoglalási folyamatnak a végig vitele lehet. Rossz hír lehet azonban az ex-kormányfő számára, hogy egy esetleges, olasz vagy amerikai mintájú Demokrata Párttá való átalakulást nem csak a kongresszusnak kell megszavaznia (mint az a honi bejegyzett Demokrata Párt alapszabályában szerepel az egyesülés forgatókönyveként), hanem egy újabb pártszavazásnak. A jelenleg hatályos szocialista alapszabály 16.§ b) pontja értelmében ugyanis, bár a kongresszus "dönt a párt nevéről és annak megváltoztatásáról, más párttal történő egyesülésről, valamint a párt feloszlatásáról. Az erre vonatkozó határozatok csak országos pártszavazás megerősítésével érvényesek".