„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
VSZ: Molnár Balázs | 2011. május 14.  | 11:35
Gyurcsánynak kétharmados MSZP-többség kell
Gyurcsány abban bízik, hogy személyes támogatottságának segítségével átveheti a baloldal irányítását az MSZP választott szerveitől. Ennek érdekében a vele szimpatizáló tagság elitellenes érzelmeire apellál.
Bár az országos pártszavazás intézményének alkalmazásával Gyurcsány Ferenc átveheti a kezdeményezést a szocialista pártelnökséggel szemben, javaslatainak elfogadását egy Gyurcsány számára kedvező eredmény esetén is megakadályozhatja a mostani vezetés. Gyurcsány esetleges őszi pártszavazási győzelmével - amelyhez akár a szocialista párttagok egynegyedének támogatása is elég lehet - ugyanis még nem valósulnak meg automatikusan a meghirdetett elvek, köztük a legfontosabb: "azt kívánjuk, hogy minden vezetőt közvetlenül a tagok válasszanak meg". A pártvezetők tagság általi választásához ugyanis éppen annak a pártkongresszusnak, ráadásul kétharmados többségének kellene megszavaznia a pártforradalmi változást, amely jelenleg a tisztségviselők személyéről dönthet. A jelenlegi elnökség tehát akár egy egyharmados kongresszusi "blokkoló-kisebbség" élén is akadályozhatja a gyurcsányi változásokat. Mindez azonban elkerülhető az MSZP és a Demokrata Párt egyesülésével (ehhez a kongresszus többsége és egy újabb sikeres országos pártszavazás kellene) - így ugyanis már nem az MSZP alapszabálya érvényesülne, hanem a Demokrata Párté.

Mi az a pártszavazás?

Az MSZP alapszabálya IV. fejezetének 14. §-a határozza meg a pártszavazás intézményét. A szabályozás meglehetősen tömör, a 3. pont értelmében ugyanis "nem tartható pártszavazás pénzügyi és gazdálkodási kérdésben" - ez azonban valószínűleg konkrét kérdésekre, és nem Gyurcsány, a pártgazdálkodás általános átláthatóságának megteremtésére vonatkozó kérdésére értendő (azonban akár ez is lehet jogértelmezési vita tárgya). A negyedik pont értelmében: "A pártszavazás részletes szabályait - ezen belül a kezdeményezés jogát és feltételeit, a kiírás módját és az érvényesség követelményeit - a döntési és választási szabályzat tartalmazza." Utóbbi dokumentum világossá teszi: "Párttisztség, vagy testületi tagság kérdésében pártszavazást tartani nem lehet".

Gyurcsány Demokratikus Koalíciójának a pártszavazást a párttagok tizedének aláírásával, az országos választmánynál kell kezdeményeznie. "Országos pártszavazás az országos választmány tagjainak kétharmados támogatásával írható ki. Az országos pártszavazást ki kell írni, ha az erre irányuló kezdeményezést a nyilvántartott párttagok legalább egytizede írásban, a pártszavazásra bocsátandó kérdés megjelölésével kéri" - írja a döntési és választási szabályzat. Szavazni legalább 5 munkanapon át lehet, a párttagok az őket nyilvántartó helyi szervezetben adhatják le szavazataikat, "a pártszavazásra kiírt kérdést a választmány fogalmazza meg. Ha a pártszavazást a tagság kezdeményezésére írja ki, a kérdést a kezdeményezés tartalmával megegyezően úgy kell megfogalmaznia, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni".

Mi kell egy sikeres pártszavazáshoz?

"A pártszavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosult párttagok több mint fele a szavazásban részt vett, s akkor eredményes, ha a szavazásban részt vettek több mint fele azonos szavazatot adott le. A szavazat akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a szavazó szándéka. A pártszavazás akkor is érvényes, ha azon nem jelent meg a szavazásra jogosult párttagok több mint fele, de a támogató vagy elutasító szavazatok aránya valamelyik esetben eléri a szavazásra jogosult párttagok több mint egynegyedének szavazatát" - mondja ki a szocialista párt döntési és választási szabályzata.

Alapszabályt csak a Kongresszus módosíthat

Az Alapszabály 16.§-ának 1. pont "d" bekezdése értelmében a Kongresszus "megválasztja és beszámoltatja az alapszabályban meghatározott országos testületeket és tisztségviselőket". Ugyanezen pont "c" bekezdése szerint: "a jelen lévő küldöttek kétharmadának szavazatával elfogadja és módosítja az alapszabályt, a jelen lévő küldöttek többségének szavazatával pedig módosíthatja annak mellékleteit". Tehát míg az Alapszabály a Kongresszus feladatává teszi a párt vezetőinek (pártelnök, országos elnökség stb.) megválasztását, szabályozásának megváltoztatásához a jelen lévő küldöttek kétharmados támogatását írja elő. Gyurcsányék számára - kétharmados kongresszusi támogatás hiányában - tehát akár a párttagság támogatása is kevés lehet, hiszen a csak 2012 tavaszán-nyarán megújításra kerülő területi és országos pártvezetés a pártkongresszuson sikerrel opponálhatja a pártszavazás Alapszabályba iktatását - ez az ellenkezés pedig visszafordíthatatlanul pártszakadáshoz vezethet. Gyurcsány azonban utóbbi esetben a pártelit hajthatatlanságára és a pártdemokrácia semmibe vételére hivatkozhatna, így csábíthatná magához az elittel szembeszálló tagságot.

Gyurcsány újabb, harmadik pártelit-ellenes hangulatkeltése

Bár 2004-es kormányfő-jelöltté választásakor majdnem háromnegyedes többsége volt az MSZP-ben (73 százalék), Gyurcsány Ferenc első elitellenes támogatottságát nem használta ki a párt alapszabályának megváltoztatására. 2007-ben, pártelnökké választásakor (88 százalékos támogatás) Gyurcsány a kormány után pártját is centralizálta volna (megfordította volna a tisztújítás alulról felfelé végbemenő folyamatát), ennek érdekében alapszabály-módosítással törte volna meg a területi vezetők tisztújítási hatalmát, de nem járt sikerrel.

2011-ben, mindkét korábbi pozíciójából kiszorulva, Gyurcsány abban bízik, hogy a korábbi két megoldást elegyítve, személyes támogatottságával veheti át a baloldal irányítását a párt választott szerveitől, illetve a 2009 tavaszán őt pártelnökként megbuktató megyei vezetőktől. Előbb egy szervezeti megújulást hozó pártszavazást, majd egy elnökválasztó tagsági döntést kényszerítene ki, átnyúlva a pártelnökségen és a kongresszuson. További kérdés, hogy Gyurcsány a kormányfő-jelölés (illetve az erre való jelöltség) kérdését is a párttagok kezébe adná-e (ez lenne az olasz minta teljes követése). A volt kormányfő láthatóan ismét a párttagok elitellenes érzelmeire apellál: "a tagság háta mögött ne lehessen átláthatatlan személyi, hatalmi megállapodásokat kötni". Korábban így fogalmazott: "nem nézem jó szemmel, hogy az egyébként saját lemondásáról beszélő elnökségnek az a legfontosabb, hogy ki lesz az ilyen-olyan elnök, vezető, vagy ki tudja, micsoda".

Gyurcsány terve már tavaly tavaszi röpirata megírásakor készen állhatott. Egy nagy terv részének tűnik Puch László visszatérő támadása, Mesterházy Attila vezetői képességeinek indirekt - újabban direkt - kétségbe vonása (pl. évértékelő beszéd), a helyi tagság végiglátogatása (mint 2003-2004-ben), Molnár Csaba MSZP-elnökhelyettesi tisztségének visszautasítása.

Feltételezhetően a mostani pártszavazási kísérlet reális célja is inkább a pártszakadás kikényszerítése, mint ennek a nehezen végigvihető pártfoglalási folyamatnak a végig vitele lehet. Rossz hír lehet azonban az ex-kormányfő számára, hogy egy esetleges, olasz vagy amerikai mintájú Demokrata Párttá való átalakulást nem csak a kongresszusnak kell megszavaznia (mint az a honi bejegyzett Demokrata Párt alapszabályában szerepel az egyesülés forgatókönyveként), hanem egy újabb pártszavazásnak. A jelenleg hatályos szocialista alapszabály 16.§ b) pontja értelmében ugyanis, bár a kongresszus "dönt a párt nevéről és annak megváltoztatásáról, más párttal történő egyesülésről, valamint a párt feloszlatásáról. Az erre vonatkozó határozatok csak országos pártszavazás megerősítésével érvényesek".
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
Vendel | 2011. május 14.  | 16:51
# 1

 

Nulláról indulni egy új párttal, hatalmas erőforrásokat igényelne,ezért Gyurcsány mindent el fog követni, hogy átvegye az MSZP irányítását. Ajelenlegi pártvezetés és a parlamenti frakció nem érdekelt a változásokban.

Innen nézve izgalmas hónapokra van kilátás.

Másrészt viszont, akármelyik oldal is győz, az MSZP akkor is csakegy végkimerülésben hamarosan kimúló párt marad.  

 

 

Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.