Lehet újra pozitív Trianon jelentése: egy kis összefogással meg lehet fordítani azt, ami eddig a nemzet balsorsát jelentette.

Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.

Nem kell beszélni róla sohasem?
De mindig, mindig gondoljunk reá!

Juhász Gyula: Trianon

91 év. A magyar nép egyik legnagyobb veszteségét szenvedte el 1920. június 4-én a versailles-i Nagy Trianon palotában. Területének kétharmada idegen kézbe került. Példátlan intézkedés volt ez az első világháború lezárását követően.

A Pesti Napló így tudósított 1920. június 4-én:

"A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, és a borzongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá a Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, iparkodó Temesvárt, vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két kezükre. És a világ urai ma azt hiszik, hogy befejezték művüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borítaniuk szemfedőnek.

Pedig a mi sorsunk még nem teljesedett be. A csapások súlya alatt összeroskadtunk, s a fájdalomtól felzokogott a lelkünk. De mint istenítéletes vihar a levegőt, úgy tisztítanak meg minket is a szenvedések és edzenek keményebbre a csapások. A lemondás borzasztó órájában fogamzik meg bennünk a nagy elhatározás, hogy azért is élni fogunk és hogy becsületes iparkodással, dacos törekvéssel, szent akarattal és megszentelt munkával szerezzük vissza mindazt, amitől ma megfosztottak."

Az Országgyűlés a 2010. május 31-i ülésnapján fogadta el a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt. Emlékezni kell, de nem lehet örökké a múltat siratva pesszimistán tekinteni a jövőbe, mert nem az visz előre, nem az kovácsol össze egy nemzetet. Ami történt, megtörtént - sajnos. De talpra lehet és kell is állni, mert nem vagyunk egyedül: több millió magyar él a határokon kívül, aki ugyanúgy érez, beszél és gondolkodik, mint a maradék 93 ezer négyzetkilométeren élők. Ebből lehetne és kellene előnyt kovácsolni. Össze kell fogni, mert összetartozunk! Kell egy terv - mert minden egy jó tervvel kezdődik -, ami mögé fel tud sorakozni az anyaországi- és a határon túli magyar is, egy terv, amely a környező országokat is elindítja a területükön élő (magyar) kisebbségek elfogadásának és támogatásának útján, mert a "sorsunk még nem teljesedett be", lehet újra összetartó ez a nemzet. Lehet újra pozitív Trianon jelentése: egy kis összefogással meg lehet fordítani azt, ami eddig a nemzet balsorsát jelentette, és egyes politikai csoportok jogot formáltak arra, hogy kisajátítsák, és sajátos jelentésekkel aggassák tele a fogalmat, az eseményt. Trianon mindenkié: mert közös a nyelv és közös a történelem.

Egy éve valami elkezdődött, ennek köszönhetően immár másodszor emlékezhet közösen az ország és az elcsatolt területek magyarsága arra, hogy "volt nekünk egy országunk e földön", amelyet a nagyhatalmak földrajzilag szétdaraboltak ugyan, de a közös identitást és az egymásra vágyást nem tudták elfojtani. Együtt állunk június 4-én az első lépcsőfokok egyikén, azon a lépcsőén, amelynek tetején a nemzeti egység glóriája ragyog, és a grádicson közös összefogással és akarattal feljebb lehet és kell lépni, hogy az egész Magyarország dicsfényben tündökölhessen.