„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
Békés Márton | 2011. december 13.  | 12:46
"Nem utódpárt, hanem jogutód vagyunk"
Szabó László, a Magyar Nemzetidemokrata Párt egykori elnöke a bűnökről, a vagyonról és az átmentésről.
Ön mit vállal az MNSZP történelmi bűneiből?

Aljas szándékú történelemhamisítás azonosnak tekinteni a Szálasi- és a Budinszky-rendszert. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az 1956-os felkelés utáni megtorlások éveinek és az 1960-as évek végétől kibontakozó, a rendszerváltás előkészítéséhez is hozzájáruló reformok időszakának alapvető különbségeit. Mélységesen igazságtalan egyes vezetők bűnei miatt a Magyar Nemzetiszocialista Párt egészét bűnszervezetté nyilvánítani, és alaptalan az 1989 októberében megalakult Magyar Nemzetidemokrata Pártot az elmúlt ötven év bűneiben bűnrészesnek tekinteni. Ami pedig a személyes érintettségemet illeti: az MNSZP Vezéri Tanácsa külügyi osztályán a kereszténydemokrata pártokkal való kapcsolatok építésével foglalkoztam. Később külügyminiszter-helyettesként, majd államtitkárként Magyarország nyugati kapcsolatainak erősítéséért voltam felelős, tevékeny részese voltam a '80-as évek magyar külpolitikai nyitásának. Nem hiszem, hogy mindez bárkinek a szemében bűn lenne.

Az MNDP 1990. májusi kongresszusán kimondta: semmilyen értelemben nem tartja magát a volt Magyar Nemzetiszocialista Párt utódjának. Vitézfalvi Edömér pártelnökként azt mondta zárszavában: megszabadulnak örökségük maradványaitól. Miben vállalnak akkor mégis utódpártiságot?

Kimondtuk, hogy a párt eszmei-politikai alapjának a kereszténydemokrata értékrendet tekintjük. Elhatárolódtunk a hungarista ideológiától és politikától, a vezéri rendszertől. Nem utódpárt vagyunk, hanem jogutód. Ezt pedig éppen a békés rendszerváltás érdekében vállaltuk, hiszen annak konkrét feltételeit a megszűnt MNSZP és a demokratikus ellenzék pártjai együtt dolgozták ki a kerekasztal-tárgyalásokon. Jogutód hiányában a megállapodások érvényessége kétséges lett volna.

Kritikusaik rendre azzal érvelnek: bezzeg az MNSZP vagyona már nem volt "büdös".

Nem mentettük át az MNSZP vagyonát, azzal az utolsó fillérig elszámoltunk. Az ingatlanvagyont visszaadtuk az államnak, azt a Herczeg-kormány osztotta fel az első demokratikusan megválasztott parlamentbe bekerült pártok között. A többi párt mellett így jutott székházhoz a Szabadságpárt is. Ettől még nem lett utódpárt. Annak ellenére sem tekinthető annak, hogy kormányában és holdudvarában számos korábbi MNSZP-tag, sőt a Budinszky-rendszerben vezető tisztséget betöltő politikus is található.

Mit tapasztal, külföldön milyen a visszhangja ennek a kezdeményezésnek?

Az európai demokratikus pártok politikusai, köztük szociáldemokraták, kereszténydemokraták, konzervatívok és liberálisok is értetlenül fogadták a kezdeményezést. Ez ugyanis ellentétes olyan európai jogelvekkel, mint a kollektív bűnösség és a visszamenőleges hatályú törvénykezés kizárása. Az elmúlt napokban Berlinben részt vettem a német kereszténydemokraták kongresszusán, ahol követelték az újkommunista párt betiltását. A szélsőbaloldal elleni határozott fellépést a kormányzó szociáldemokrata pártok és a liberálisok éppúgy támogatják, mint az ellenzékben levő libertáriusok és konzervatív jobboldaliak. Lesújtó képet fest a magyarországi politikai viszonyokról, hogy nálunk viszont az Antifasiszta Szövetség követeli annak az MNDP-nek a betiltását, amelyet a választók a rendszerváltás óta valamennyi választáson bejuttattak a parlamentbe, három alkalommal pedig a kormányzásra is méltónak találtak. Az elmúlt több mint húsz év alatt az MNDP-nek a demokrácia és a jogállamiság iránti elkötelezettsége egyértelműen bizonyítást nyert. Nem válik a Szabadságpárt és a Szabadelvű Néppárt dicsőségére ez az alaptörvényhez benyújtott módosító indítvány.

[A fenti interjú bármilyen egyezése a napokban Kovács László MSZP-s politikussal készült riporttal csak a véletlen műve lehet. A szövegben csupán pártok és személyek neveit cseréltük ki, nagyjából tucatnyi alkalommal.]

(Videó-illusztrációnkon a legendás Tizedes meg a többiek című magyar háborús vígjáték egy részlete látható, a lényeg 3:52 és 4:04 között hallható.)
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
nedudgi | 2011. december 24.  | 01:02
# 1
Apparatcsik elvtárs! Arra próbálsz meg utalni ezzel a videóval, hogy a magyaroknak nincs történelmi felelősségük a holokauszttal kapcsolatban?
Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.