„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
Jobbklikk Egyesület | 2011. december 28.  | 16:26
Nicsak, ki beszél?
Egy elfogulatlan, csillogó szemű és tiszta múltú, minden gyanú felett álló, morálisan felsőbbrendű, független demokratikus gondolkodó "rólunk".
Ceglédi Zoltán, a mindig remek Hírszerző független publicistája az ünnep klerikális tébolyba fúlt napjaiban végre alkalmat talált rá, hogy papírra vesse régóta várt, helyenként zavarba ejtően nagy ívű gondolatait rólunk, konzervatív fiatalokról.

Szerzőnk ellentmondást nem tűrve, könyörtelen éleslátással mutat rá a nyilvánvalóra: hogy a közszolgálati munka, főként ifjúkorban, bizony magyarázhatatlan, megbocsájthatatlan bűn, hogy a hozzánk hasonló nem átall mindehhez akár naponta öltönybe bújni (sőt nyakkendőt is kötni!), hogy jobban belegondolva leginkább mi, ifjúkonzik felelünk az államadósságért, s hogy mindezen többrendbeli erkölcstelenségünkből - hiába bízunk, reménykedünk - egész életünkben nincsen már visszaút.

Először nagyon elkeseredtünk.

Azután eszünkbe ötlött ennek a kiváló tollú, ragyogó elmének a személyes története: hogyan lett az SZDSZ közpénzen fizetett pártapparatcsikjából - vállalhatatlan és korrupt kormányzástól, balhéktól, a kőröshegyi völgyhídtól, később a fiúk csúfos bukásától függetlenül, egy baloldali kormányok által kistafírungolt intézet kebelén - röpke másfél esztendő alatt újszülött kis bárány, független és tiszta szívű, valamint szemű és múltú, demokratikus szabadgondolkodó.

Az Ember, akinek sikerült.

Egy történet, amely reményt ad mindannyiunknak.
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
stockholm | 2011. december 30.  | 10:53
# 1
Tényleg elég nehéz józan ésszel megérteni az ilyen Ceglédi-féle gátlástalanságot. Mindenesetre úgy tűnik, a jelenség nem új, hiszen már a Példabeszédek könyvében olvasható: "Ilyen még a házasságtörő asszony útja is; eszik, megtörli a száját és azt mondja: 'Semmi rosszat sem tettem'. /30,20/ (Ha már 'az ünnep klerikális tébolyba fúlt napjai' napjai szóba kerültek.)
butapesti | 2012. január 2.  | 14:06
# 2

Ha a Föld istennek kalapja,

Békésmárton bokréta rajta!

maaoam | 2012. január 2.  | 22:51
# 3
Engem csak az érdekelne, hogy hány embernek és mennyi ideig tartott megszülnie ezt a rendkívül szellemes riposztot...
albion | 2012. január 12.  | 14:35
# 4

Számomra ebben az írásban és a hivatkozási alapul szolgálóéban is az a tragédia, ahogy szürke kardigános liberális-baloldali és nyakkendős-zakós ifjúkonzervatív gondolkodik. Egymásról és ezen keresztül a demokráciáról. Pontosan azt a nézetrendszert tették magukévá, ami a kommunistáké volt. A másik oldalon álló személy teljes lealacsonyítása, lefikázása, nevetségessé tétele, leszólása - így az egész vita érzelmi síkra terelése.

Ezen keresztül a demokrácia nem egy folyamatosan történő események láncolata - hanem valakik legyőzése, földbe döngölése. A demokráciára legjobb hasonlat a váltófutás. Egyrészt csapatmunka, a másikra is kell figyelni, át is kell tudni adni a botot, mindeközben ott az ellenfél, akinél ugyanezt kell teljesíteni és mégis az győz, aki először ér át a célon. Nincs kiütés, kiszámolás, technikai KO, leléptetés.

Gyurcsány Ferenc mondta egyszer, a 2002-es választások után, hogy 3x kell legyőznie az MSZP-nek a Fideszt. Csak azt nem kérdezte tőle meg senki, hogy és akkor utána mi lesz, a történelem vége? Más véleményen lévők mindig lesznek az idők végezetéig. Csak egy a változó: hogy a társadalom többsége melyik álláspontot fogja magáénak érezni és arra szavazni.

 

Az ilyen cikkek sem nem győzik meg a társadalmat alkotó egyéneket, sem a vitát nem tudják megoldás felé vinni.  

 

 

Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.