Tucatnyi kérdés a fővárosi tömegközlekedéssel kapcsolatban, és BKV-árreform javaslatok adatvédelmi meglátásokkal.

[Elöljáróban szeretném elmondani, nem vagyok közgazdász, vélhetően sosem leszek, ennek megfelelően nem kívánok arról értekezni, mikor milyen gazdasági lépéseket kellett volna megtenni - és főleg kinek - a cég megmentése érdekében. Nem szeretném minősíteni a minden évben menetrendszerűen kifizetett év végi jutalmak hagyományát sem - bár véleményem van róla -, ahogyan írásom szempontjából érdektelen az is, ki(k)től milyen kedvezményeket kívánnak megvonni.]

Bár mostanában csak évi 3-4 hónapig használom a BKV mindenféle viszonylatait, mint minden budapesti lakosnak, természetesen nekem is van véleményem arról, hogyan lehetne átalakítani a jegyrendszert úgy, hogy az utazóközönség nagyobb hajlandóságot mutasson a BKV legális használatára (kevésbé cizelláltan: hogy mindenki vegyen jegyet). Mert abban talán egyetérthetünk, hogy az elvi okokból bliccelőkön kívül a többség egyszerűen a jegyek/bérletek indokolatlan magas ára miatt dönt úgy, hogy inkább vállalja a minden megállóban előtörő üldözési mániával járó fizikai tüneteket és a lebukás pillanatára jellemző megalázottság-érzést, semmint, hogy minden hónapban fizessen majd 10 000, vagy utazásonként 320 forintot egy olyan szolgáltatásért, amelyet a legtöbb esetben nem alaptalanul átkoznak el.

Az alább vázolt jegyképzéssel - amelyekre sikertelenül próbáltam korábban informális úton választ kapni - kapcsolatos gondolataimat egy nagyon fontos további kérdéskörrel bővíteném, méghozzá az adatvédelemmel. Remélem, most lesz olyan, aki válaszra méltat felsőbb körökből, de természetesen, szeretettel várom minden kedves olvasó véleményét is felvetéseimmel kapcsolatban, hátha összehozunk közösen egy mindenki számára ésszerűen működő rendszert. Milliós tanulmány írása nélkül.

1. Venni, vagy nem venni?

- Miért nem lehet Budapesten utazási zónákat kialakítani, amelyeken belül az utazás a mostaninál jóval olcsóbb lenne, a zónák átlépése pedig az előbbinél valamennyivel magasabb jegy/bérletárakat eredményezne?

- Miért csak 60 Ft különbség van a 4 megállóig érvényes szakasz- és a vonaljegy között? Nem azt mondom, hogy 60 forint semmi, de ha már üzemeltetésben is jelentős(ebb) a különbség 4 és 12 megálló között, árban miért nem lehet ezt érzékeltetni?

- Miért nem lehet/érdemes bevezetni a 2-3, az 5-6 megállóig, vagy a teljes szakaszra érvényes jegyeket, természetesen arányos áron (pl. 80 Ft, 160 Ft, 320 Ft)?

- Miért nem érvényes a szakaszjegy trolira, buszra, villamosra?

- Miért nem lehetséges az átszállás egy jeggyel metróról a felszíni közlekedés bármely viszonylatára?

- A vezetőnél kapható jegy miért 400 Ft? Ha kizárólag jegy ellenében vehetem igénybe a szolgáltatást, és nem megvalósítható, hogy minden megállóban - működő! - automatát helyezzenek el, miért nem vehetek azonos feltételekkel jegyet a sofőrtől?

2. Jegyeket, bérleteket!

- Miért szükséges átadnom igazolványomat a BKV munkatársainak a büntetés befizetésénél, miközben a birtokukban van egy olyan szelvény, amelyet ez alapján állítottak ki?

- Miért kell a büntetés befizetésénél igazolnom személyazonosságomat úgy, hogy egy kis ablakon keresztül átnyújtom az igazolványomat egy nem hivatalos személynek?

- Miért csak meghatalmazással és önnön személyazonossága igazolásával tudja valaki más befizetni helyettem a büntetést?

- Miért kell az e-ügyfélszolgálati panasztételnél megadni a nevemen és e-mail címemen kívül születési dátumomat, édesanyám nevét és a lakcímemet?

- Miért nem fizethetem be a büntetésem addig, amíg a korábbi, vitatott büntetésem ügyét nem tisztázzák?

- A fenti esetben írt méltányossági kérelem miért nem halasztó hatályú? (Vagyis miért kumulálódik a befizetni vágyott büntetésem összege a korábbi büntetés kérdésének lezárásáig?)