„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
Jobbklikk Egyesület | 2012. április 18.  | 09:00
Jobbklikk Filmklub - Állj mellém!
A Jobbklikk-közösség filmklubja az Állj mellém! című kalandfilm vetítésével folytatódik. Stephen King regény-adaptációja 2012. április 25-én látható, a szokott helyszínen.
Stephen King, minden idők leghíresebb és legnépszerűbb rémírója a `70-es évek közepe óta ontja köteteit, amelyekből eddig több mint 350 millió példány kelt el. Írásainak mozgóképes feldolgozása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a King-művek tartalma igen komoly popkulturális jelentőségre tett szert. Első könyvét, az 1974-ben megjelent Carrie-t két év múlva megfilmesítették, majd azóta évtizedenként két-háromtucatnyi filmet, televíziós sorozatot, egész estés mozit és egyéb mozgóképet szenteltek munkái feldolgozására. (Első filmre vitt szerzeménye egyébként az 1975-ös Borzalmak városa volt, egy TV-nek készült produkcióként.)

1980-ban már maga Stenley Kubrick dolgozta fel - azóta is elementáris hatású módon - a könyvként is kitűnő Ragyogást, majd évente jöttek a King-adaptációk. 1983-ban nem kisebb rendező, mint John Carpenter horrorkirály dirigálta a Christine-t, az év során elkészült a Cujo és a Holtsáv másfél órás verziója, a következő évben pedig a később több folytatást megért A kukorica gyermekei mozi-változatát mutatták be. Egy évtized alatt a népszerű regényíró neve kezdett eggyé válni a korszak közkedvelt horror-filmjeivel.

1990-ben újabb két műve, az Az és a Tortúra került mozivászonra, utóbbi Oscart is kapott. Hogy a klasszikussá nemesült daraboknál maradjunk, három év múlva a Hasznos holmik és a Rémkoppantók készült el, 1994-ben A remény rabjait filmesítették meg, valódi mesterművet hozva létre, 1999-ben pedig a Halálsoront öntötték celluloidba. Utóbbi két filmet egyben a King-művekből készült legsikerültebb filmes alkotásoknak szokták nevezni a tucatnyi B-kategóriás feldolgozás (Kedvencek temetője. 1989), trash-horror (A mángorló. 1995) és egyéb alkotás között. (Nem mellékes adat, hogy az IMDB on-line filmes adatbázisán A remény rabjai a 250 legjobb film közül az első helyet kapta, a rá esett több mint 740 ezer szavazattal ugyanúgy 9,2 pontot érdemelve, mint az 555 ezer vokssal jutalmazott első Keresztapa-film.) King egyébként egy X-akta részt is alkotott, amely a 2002-es évadban került képernyőre.

A Tortúrát 1990-ben Rob Reiner rendezte, akárcsak a tizenkettedig King-adaptációt, az Állj mellém! (Stand by me) című 1986-os feldolgozást. Ez utóbbi A test című Stephen King novellából készült, amelyben egy író ifjúkora hajnalára tekint vissza. A számos önéletrajzi elemmel átszőtt szépirodalmi mű átültetése igen jól sikerült. A négy kisvárosi (szokás szerint Castle Rockban élő), éppen csak kamaszodni kezdő fiúról - és életük legnagyobb kalandjáról - szóló moziban, ha nem is a legszebb, de mindenképpen a legizgalmasabb nyárra gondol vissza a középkorú író.

A kalandok közepette hirtelen felnőtté érő srácokat alakító négy színész-palánta közül a főszereplőt Wil Wheaton alakította, aki máig tartó pályája harminc éve alatt ezt követően inkább TV-sorozatokban tűnt fel (emlékezetes módon leginkább a Star Trek-ben). Jerry O`Connell itt debütált, legtöbben a későbbi Sliders-szerepe miatt ismerik, de feltűnt a Sikoly második részében és a Mars mentőakcióban is. Érdekes mód a két másik szereplő mindegyike állatjogi aktivista lett. A kor legnagyobb reménységének tartott, 19 évesen Oscarra jelölt, 23 évesen elhunyt River Phoenix már `85-ben debütált, majd az Állj mellémben nagyot alakított, ahogyan ifjú Indiana Jones-ként és az Otthonom, Idaho társ-főszereplőjeként is megállta a helyét a későbbi vegetáriánus, PETA-aktivista. Corey Feldman egyenesen a szervezet szóvivője lett, miközben élete nyolcvan filmszerepe között a Péntek 13-franchise egyik főszereplőjeként és a kultikus Az elveszett fiúk egyik szereplőjeként is láthattuk.

A mára a klasszikusok közé került `86-os filmben a négy 12 éves fiú átélt-átélhető alakítása tette egyszerre realisztikussá és meséssé az izgalmas cselekményű, mély mondanivalójú történetet.

Időpont: 2012. április 25. szerda, 19.00

Helyszín: Aulich Ifjúsági Klub, Bp. V. Aulich utca 7.

Eljönnél? Kérdésed van? Kiegészítenéd a fentieket? Tedd meg a Jobbklikk FB-oldalán!
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.