„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
Jobbklikk Egyesület | 2012. május 28.  | 12:15
Jobbklikk Filmklub - Sötét lovag
A Jobbklikk-közösség filmklubja a Sötét Lovag című 2008-as Batman-epizód vetítésével folytatódik. Az akciófilm 2012. május 30-án látható, a szokott helyszínen.
Az ember néha betesz egy filmet, vagy betéved a moziba, csak azzal a céllal, hogy ne kelljen különösebben gondolkodni: egyszerű sztori, egyszerű karakterek, másfél-két órára kikapcsolsz. Ugyanezzel a szándékkal néztük meg 2008 nyarán a The Dark Knight című filmet. Mégiscsak nosztalgikus emlék nekünk az első komoly Batman-széria és Nicholson Jokere, még ha mai szemmel nézve egy viszonylag egyszerű mesefilm volt is. A Sötét Lovagtól azt vártuk, hogy látunk némi akciót, robbantgatásokat és verekedéseket. Röviden: egy technikailag kifogástalan akció-kalandfilmet.

Nem ezt kaptuk.

Christopher Nolan Batman-adaptációja nem egy szokványos akciófilm, és nem is egy egyszerű mese. A Batman-trilógia eddigi két része igen komoly emberi problémákkal, pszichológiai és (behold!) politikai, sőt megkockáztatjuk, olykor teológiai dilemmákkal foglalkozik (pl. a gonosz problémája). Mennyire jogos egy igazságtevő fellépése az érvényes legalitáson kívül? Mennyire van meg mindannyiunkban a rossz, és mennyire a jó? Mikor tudjuk, melyiket követjük? Mikor mondhatjuk azt egy városra, vagy civilizációra, hogy végérvényesen romlott, ezért elpusztítandó? Védendő-e egy korrupt világ? Tálalható-e az igazság, vagy olykor hasznosabb, ha nem mondjuk azt el?

Ezzel és számos más kérdéssel találkozhatunk Nolan filmjeiben. A Jobbklikk filmklubjának májusi vetítésén a trilógia második részét láthatjuk, amelyben az álarcos igazságosztó talán legismertebb ellenfelével veszi föl a harcot. Nincs azonban egyszerű bosszú-sztori, Joker történetét nem ismerjük, a nevét sem tudjuk - ez esetben egy vérbeli szociopatával és anarchistával van dolgunk, aki, hasonlóan a film főhőséhez, a legális jogrenden kívüli, ám a főhőssel ellentétben nem is érzi védendőnek azt.

Why so serious?

Időpont: 2012. május 30. szerda, 19.00

Helyszín: Aulich Ifjúsági Klub, Bp. V. Aulich utca 7.

Eljönnél? Kérdésed van? Kiegészítenéd a fentieket? Tedd meg a Jobbklikk FB-oldalán!
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.