Gerillamatricázás, kommunikációs topmenedzsernők, radikális állatvédelem és breaking-bejelentés a szíriai túszügyben. Ez volt a Jobbklikk programja a 2012. augusztus végi Tranzit fesztiválon Kőszegen. Folytatjuk.
Négy nap, több mint ezer résztvevő, tucatnyi közösség bemutatkozása, húsznál is több kisebb fórum, és hét, több száz fő részvétellel zajló kerekasztal-beszélgetés, naponta egy nagy- és két kisebb koncert. Ez volt a kőszegi
Tranzit fesztivál programja, amelyet a
Kommentár folyóirat alapítványa rendezett 2012. augusztus 22. és 25. között.
A
kormányfő látogatása mellett - amelyen másfél órán keresztül a fesztiválozók kérdéseire válaszolt Ablonczy Bálint, a folyóirat szerkesztője és a
Heti Válasz újságírója moderálásában - több miniszter (a
megnyitót is mondó Balog Zoltán, Hende Csaba, Navracsics Tibor) és államtitkár (Hoffmann Rózsa, L. Simon László, Németh Zsolt, Rétvári Bence) is előadóként vett részt a fesztivál közéleti beszélgetésein. Többek között Csaba László, Hiller István, Tabajdi Csaba, Schiffer András és Baló György társaságában. A nyitott szellemiség, a kíváncsiság, az érdeklődő atmoszféra révén és a vitakészségnek hála száznál is többen hallgatták például Schöpflin György és Adam LeBor
Economist-tudósító vitáját, amely Magyarország nyugat-európai megítéléséről szólt, amint a drogliberalizációról, az ügynökkérdésről és a romák helyzetéről folytatott eszmecserére, vagy a katonai oktatás jövőjéről szóló beszélgetésre is szép számmal érkeztek a résztvevők.
Schmidt Mária, az idén tíz éves Terror Háza Múzeum igazgatója valódi, magával ragadó véleményvezérként mutatkozott be, Fábry Kornél atya a szeretet kultúrájáról beszélt, Patrick Egan, az FWD Affairs vezetője pedig a most zajló amerikai elnökválasztási kampányról tartott prezentációt. Lánczi András, Horkay-Hörcher Ferenc, Ókovács Szilveszter és Vitézy Dávid, akárcsak Szalay-Bobroviczky Kristóf a Századvégtől és Magyar Kornélia a Progresszív Intézettől szintén a beszélgetőpartnerek táborát gyarapította. Az esti sávban a Fiatal Írók Szövetsége jóvoltából versfelolvasás és irodalmi vitakör működött. Rögtön az első napon teljes erővel játszott a csángó-magyar-kelta dallamokkal támadó ír-punk
Firkin, amelyet a rákövetkező napokon többek között Marót Viki, a Csík zenekar és
DJ Bootsie követett. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a szokásos fesztivál-élmény és a mára hagyományosnak számító tranzitos konferencia-rendezvény
műfajteremtő keresztezése született meg a mögöttünk hagyott héten.
Igazi újítás volt az is, hogy a Mandiner, a Jobbklikk, a Konzervatórium, a KerDem-blog, a
Kommentár, a
Heti Válasz, a Századvég és a
Magyar Konyha is külön helyszínen rendezte meg délutáni szemináriumi beszélgetéseit, ahol egymással párhuzamosan zajlottak a meghívott vendégek mellett a résztvevők véleményére is fokozottan figyelő moderált eszmecserék. Ezzel a fesztivál a
közösségek közösségévé vált, bizonyítva, hogy az egymással kulturális és véleményversenyben álló kisebb közösségek valami nagyobb részévé válnak, miközben nem adják fel saját identitásukat. Egyfajta
kulturális törzsszövetség született, ahol a fórumok különbözősége nem összezavarja, hanem elősegíti a megértést. Az őszinte vita ugyanis valódi tiszteletet szült. A Tranzit emblematikus jelképeként is olvasható a
Heti Válasz fiatal újságírói és gyakornokai által szerkesztett és írt, négy napon át megjelenő igényes
FesztiVálasz.
Kőszeg tárt karokkal fogadta a tranzitosokat. A várkapu hősfreskója, a nagytemplom mögötti Szent Flórián és a Fő téri Szent Sebestyén szobor, az ódon házak, a rokokó apró jeleivel teletűzdelt klasszicista épületek, az éjjel-nappal nyitva tartó zöldséges, az oroszlánfejes réz kapukopogtatók és a zegzugos, macskaköves, szűk utcák mind-mind a nyugat-magyarországi kisváros megannyi emlékezetes jeleként funkcionálnak. De ami igazán kifejezi a "kőszegiséget", és egy ennél szélesebb érzés jelképeként is szolgál, az a
becsületkassza. A házak előtt apró sámlira kitett áruk - paradicsom, gyümölcsök, vadvirág, dísztök - pár forintért kínálják magukat. A régi vágású becsületkassza pénztára általában egy dunsztosüveg, amelynek fém tetejére keskeny rést vágtak, hogy a többnyire 100-200 forintba kerülő termékek árát abba dobja a vásárló. A becsületkassza valójában nem hasznot hoz, hanem egy olyan intézmény, amely a becsületes viselkedés nyílt színi, ha tetszik, utcai demonstrációját szolgálja. A becsületkassza elsősorban nem az apró és kedves termékek eladásáról szól, hanem a becsületesség minden nap láthatóvá tételéért felel.
A Jobbklikk színpadán a csütörtöki fesztiválnapon két vendégünk volt, akikkel a női karrierépítésről és a mai kommunikációs trendekről beszélgettünk.
Bánhegyi Zsófia, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs vezetői székét nemrég a T-Systems kommunikációs igazgatói posztjára cserélte, az állami és a versenyszférában szerzett széleskörű tapasztalatairól és a nők jobb hálózat-összetartó képességeiről számolt be, a Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatójaként dolgozó
Pogány Éda pedig, miközben tinikorunk legendás Cherry Coke-jának brand-cseréjéről beszélt, a férfi és a női érvényesülési módszerek különbözőségéről is szót ejtett.
Pénteken két állatvédő volt a vendégünk. Míg Trenyik Zsolt, a szombathelyi
Kutyamenhely Alapítvány kuratóriumi elnöke a hazai állattartás igencsak fejlesztésre szoruló kultúrájáról és a szervezet bürokráciával folytatott küzdelmeiről beszélt, addig
Kristóf Veronika, a
Sea Shepherd egyetlen magyar aktivistája szó szerint veszélyesebb vizekre evezett. A delfin-, cápa-, fóka- és bálnavadászat ellen küzdő szervezet missziójában immár az ötödik bálnavadász-szezont töltő aktivista nemcsak a mínusz negyven fokos télben véghezvitt bálnavédő akciókról számolt be, amelyek során például szeme láttára hajtott keresztül társai őrcsónakján a japán bálnavadászok hajója, hanem a királyi állatokat robbanófejes szigonyágyúval levadászók értelmetlen mészárlásainak hátterét is árnyalta. Elmondása szerint a természetes biodiverzitás elleni tömeges támadások hátterében a második világháború után Japánnak engedélyezett bálnavadászat köré kiépült lobbi áll, amely a vadászatról szóló nemzetközi tárgyalásokon országok szavazatait vásárolja meg (például a partvidékkel nem rendelkező Mongóliát és apró óceáni szigetekét), a többnyire nehézfémmel szennyezett bálnatesteket pedig kórházak konyháinak adja el.
Szombaton száz fős tömeg foglalta el a Taverna Étterem lugasát, ahol
Hajdú János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója beszélt a két éve működő szervezet meggyőző tevékenységéről, a legénység életéről és a bevetéseken mutatott
példátlan gyorsaságukról. Ekkor megcsörrent a telefonja, majd két perc múlva nyugodtan visszaülve közölte, hogy a Szíriában fogva tartott három magyar túsz épségben és egészségesen kiszabadult. A vastapssal fogadott bejelentésről
a HírTV híradója a helyszínről tudósított.
Bár évek óta arról panaszkodnak, hogy a politikai viták eldurvultak, és képtelenség egy asztalhoz leültetni az ellenfeleket, most mégis több ízben sikerült. Akik mindig ennek hiányát panaszolták fel, most kivárhatják a végét, vajon ezúttal sikerül-e megbeszélni a dolgokat. Az Index úgy fogalmazott, hogy
"a fesztivált valahogy úgy kell elképzelni, mint az internetes generáció Tusványosát." Hát legyen, de a legfontosabb mégis az, amit
Lánczi András idézett egyszer egy ferencvárosi falról, vagyis, hogy
"a megoldás a közösségekben van." A nyári Tranzit fesztivál véget ért, jön az ősz. Bárhogy is legyen, mi együtt megyünk tovább.