„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” gróf Dessewffy Aurél
Békés Márton | 2014. december 18.  | 10:00
Tíz állítás a jelenkor technológiájáról
Kritikai megjegyzések a technikai fejlődésről, a biotechnológiáról, a technológiai munkanélküliségről, az adatbányászatról, a robotizációról és ezek emberi következményeiről.
1. Életünkre ma a technológiai fejlődés (és nem mondjuk a vallás, a szociális igazságosság elve, új politikai eszmék, vagy a művészet) fejti ki a legnagyobb hatást. A technológiai fejlődés egy-két évtizede szinte kizárólag az infokommunikációs eszközök és hálózatok kapacitásának bővüléseként értelmeződik. Ez a drámai változásokat generáló aktor mélyebb hatás fejt ki gazdasági szerkezetünkre, szociális kapcsolatainkra, kulturális viszonyainkra és lelki életünkre, mint gondolnánk.

2. Az infotechnológiai fejlődés hatása egyoldalú, leállíthatatlannak tűnik és planetáris, nincs hová bújni előle. A minket körülvevő reklámkultúrát könyörtelenül generáló marketingipar kizárólag pozitívnak állítja be a technológia bővülését, ennek megkérdőjelezésére kevés a mód, kritikai olvasata a nyilvánosságban alig-alig jelenik meg. Kijelenthetjük, hogy a technológia befolyásának passzív és kénytelen befogadói lettünk.

3. A technológia mai fejlődése önjáró, öncélú és autonóm. Napjaink technológiai szövevénye olyannyira bonyolult, hogy az emberi felfogóképesség határán jócskán túlmenve megérthetetlenné, felfoghatatlanná és összességét tekintve emberi ésszel végső soron hozzáférhetetlenné vált. Korunk nagy metafizikai talánya éppen az, hogy a technológia lényege szerint micsoda: az ember által alkotott és felügyelet alatt tartott eszközállomány, vagy önmagában álló, rajtunk és a természeten is kívül álló realitás? Gyanúnk szerint egyre inkább az utóbbi, amint ezt Heidegger is gondolta.

4. A digitális alapú infokommunikációs technológia és az általa fenntartott virtuális valóság a biológiai határok kitolását, illetve áthágását, sőt megsemmisítését célozza. Ezt a törekvést jócskán felerősíti a biotechnológia megannyi praktikája (programozható DNS, agy-számítógép interface, szintetikus biológia, biokémiai memória) és a bioinformatikai kutatások eredményeinek felhasználása. A szerves anyag és a számítástechnikai „állomány” összekapcsolására tett lépések egyre közelebb hozzák a transzhumán kor után következő "poszthumán jövendőt" (Fukuyama).

5. A biotechnológia egyfajta "digitális alkímia" alkalmazása felé mutat, amely nemcsak az emberi faj egységét és egyenlőségét bontja meg, hanem a Föld biológiai állományának elemekre bontása után egy új, mesterséges biológiai univerzum megteremtését célozza, mindenféle etikai, erkölcsi, morális megfontolás (legyen az vallásos vagy szekuláris) mellőzésével.

6. Az emberi test "behálózása" és digitális nyilvántartásba vétele úton van, amely a "virtuális fegyelmezés" eljövetelével fenyeget. A körülöttünk lévő és egyre fejlődő "okos eszközök" és "viselhető technológiák" hálózatba szervezése (ez volna a "dolgok internete") ugyanis a totális kibernetikai ellenőrzést valósítja meg. Digitális eszközeink egyre közelebb, majd beljebb hatolnak testünkbe, és egyre több információt szereznek meg, tárolnak, elemeznek és továbbítanak rólunk (testünkről és elménkről). Problémássá vált, hogy hol végződik a testünk és hol kezdődik a technológia (a retinára vetített videózás vagy az internetes kereséseink eredményeit közvetlenül az agyba továbbító alkalmazások kísérletei például képernyővé változtatják a szemet és interfésszé az agyat.)

7. A többnyire a Szilícium-völgyben működő infotechnológiai nagyvállalatok (pl. Apple, Facebook, Google), miután gyarmatosították az internetet, az adataink gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával és értékesítésével kiárusítják szokásainkat, viselkedésünket és ízlésünket. Ezek a "digitális maoisták" (Jaron Lanier) az internetes adatforgalom fölötti ellenőrzéssel észrevétlenül világunk legmeghatározóbb tényezői lettek; ezek a vállalatok ráadásul ellenőrizhetetlenek, számonkérhetetlenek és kikerülhetetlenek. A Big Data Industry afféle virtuális külszíni fejtése, amit az adatbányászattal végez, nemcsak a személyes adatokhoz fűződő jogokat sérti, de kereskedelmi értékesítésük etikátlanságán túl a velük való visszaélés lehetőségét is tartogatja. További, immár emberképünket érintő gondot okoz, hogy az általánosságban vett kaliforniai ideológia "digitális antropológiája" a materiális progresszió korlátlanságára, a tőkeintenzív ágazatok elsődlegességére, a munka és a szabadidő közötti határvonal elmosására és a "kreatív" életérzés fetisizálására alapoz - szándékosan figyelmen kívül hagyva ezek negatív szociális, kulturális és spirituális következményeit.

8. A harmadik ipari forradalom során fejlesztett technológia (főként az info- és nanotechnológia) kiváltja az emberi munkaerőt azzal, hogy feleslegessé teszi és leértékeli azt, ez pedig "ember mivoltunk" (Konrad Lorenz) degradálásához vezet. Ellentétben a XIX. és a XX. század két indusztriális ugrásával, a XXI. századé már nem a kemény, hanem a puha technológiákat fejleszti, amelyek térhódítása egyre kevésbé termel munkahelyeket, sőt éppenséggel kiváltja az emberi munkát (ezt nevezzük "technológiai munkanélküliségnek"). A gyakori vélekedéssel ellentétben már nemcsak a segéd- és betanított munkaerő végleges kiváltásáról van szó, hanem a szellemi munkák egész sorának feleslegessé tételéről. Az elemző és számító algoritmusok, "okos" szoftverek a speciális képzettséget igénylő állásokat is fenyegetik azzal, hogy az emberi döntéseket szimulálva "hibátlan megoldásokat" teremtenek. Az elkövetkező évtizedeket tekintve nem ideiglenes vagy rövidesen megoldódó munkanélküliségről van szó, hanem strukturálisról, amely a jelenlegi technológiai fejlődés belső logikájához tartozik. Az a természete, hogy elveszi a munkánkat.

9. Az automatizálás az emberi kreativitás és innováció útjában áll. Az egyre kevésbé ipari jellegű, inkább posztindusztriális termelés (és vezérlés, adminisztrálás, menedzselés, értékesítés) szerkezetileg egyre kevesebb teret hagy az emberi találékonyságnak és a szellemi-fizikai erőfeszítéseknek, amelyek a korábbiakban újabb és újabb eredményekre sarkallták az embert. A szellemi, érzelmi és testi ellustulás - amelyet jórészt a technológia biztosította kényelem teremtett meg - leszoktat azokról a gondolatokról és tettekről, amelyek pedig az emberi túlélés zálogai voltak. Amint a Google ront az emlékezőképességen, a GPS a térlátáson, az önjáró autó a vezetési technikán (ahogy Nicholas Carr megállapította), úgy az egész robotizációs folyamat az emberi képességek csökkentésére vezet.

10. A mesterséges intelligencia kifejlesztése azzal fenyeget, hogy az emberi elme elveszti a kontrollt a technológia fejlődése fölött. Ahogy Stephen Hawking megállapította: az emberei beavatkozás nélkül önmagát fejlesztő, korrigáló és ellenőrző mesterséges intelligencia túlszárnyalja az ember történetileg kialakult képességeit. Egyszerűen nem reagálunk annyira gyorsan a változásokra, mint a mesterséges intelligenciával bíró technológiai univerzum. Különösképpen fenyegető helyzetet teremthet, ha a mesterséges intelligencia számunkra nem megérthető szintre jutva az ember fölé növekedik.

A Rajk Szakkollégiumban 2014. december 4-én elhangzott Gép vs. Test - A test digitalizálása és a technológiai munkanélküliség című előadás rövidített és szerkesztett változata.
(A jobbklikken a hozzászóláshoz regisztráció szükséges.)
butapesti | 2014. december 18.  | 16:53
# 1

Kedves Márton!

A legfélelmetesebb az egyéni autonómia csorbitása. Anno egy orvos barátommal mentem a patikába. Nem volt nálam a recept, erre ő elővett egyet, megírta, beadtuk az ablakon.. Ma csak a számítógép rendszerén keresztül tehetné ezt meg, ott és akkor személyesen nem.

Jönnek azok a technikák, sőt itt is vannak, mint az RFID chip, amely lehetővé teszi, hogy a FSZEK Központi könyvtárában bármelyik könyvet kikölcsönzzed a géppel és vissza is vegye a gép. A fedele alatt van a chip. Lassan a bőröd alatt lesz, mint ahogy ez a kutyáknál már kötelező. A keresztelő helyett majd chip-beültetésre viszik az újszülöttet és a végén a bankszámláját is a benne rejlő kódszámhoz fogják igazítani. Akinek a chipje blokkolva lesz a nem is olyan távoli jövőben éhenhalhat, mert a készpénz eltűnik és a a vendéglőben is chipleolvasóval emelik le a fogyasztás ellenértékét. 

Mindez feltételezi azokat a gigantikus szervereket amelyek az emberek milliárdjait nyilvánttartják. Pillanatnyi hollétüket azonnal kimutatják. Pontosan rögzíteni fogják mikor mit csinált, merre járt, stb. stb.

Jöhet a hangyalét, a boly törvényei szerinti útvonalakon szaladgálás és a kimért élelmiszerporciók megfelelő helyen, időben fogyasztása.  Madách falansztere ettől vidámabb volt.

zamo | 2014. december 23.  | 17:26
# 2
"A technológiai fejlődés egy-két évtizede szinte kizárólag az infokommunikációs eszközök és hálózatok kapacitásának bővüléseként értelmeződik." ez akkora marhaság,h csak te tudsz ilyet leírni mert pl. a gépészetben a gyártástechnológia (majd kikeresed,h ez mit is jelent) nem fejlődik ugyanúgy? a bölcsész agyaddal felfogni sem tudod,h pl. az autók teljesítménye miért növekszik folyamatosan (azt gondolod,h a kicsi mókusok gyorsabban hajtják?) minden fejlődik, mert ez az élet rendje
Az alkotmányozás kezd igazán mulattatóvá válni.
A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
What we now call “civil resistance" often takes the form of mass rallies and demonstrations, as in Prague in 1989 and Tehran in 2009. People also engage in strikes, boycotts, fasts, and refusals to obey the law.
Alain de Benoist's 1985 book length essay, The Problem of Democracy is now available from the Arktos publishing house. Outside of specialist circles, and certainly within English speaking countries, Alain de Benoist may not be particularly well known.
Reagan accomplished an historical remoralization — not in the sense of renewing morality, but in restoring morale.
Discussion of the political impact of social media has focused on the power of mass protests to topple governments. In fact, social media's real potential lies in supporting civil society and the public sphere - which will produce change over years and decades, not weeks or months.