Nyomtatás
Ablak bezárása
Az LMP és a zöldség
Vendég | 2010. október 15.
A LMP teljesítménye látványosan elmaradt a tavaszi országgyűlési választásokhoz képest. Az ökopártnak egy igazi ökotémája sem volt ősszel.
A Lehet Más a Politikával kapcsolatban kényszeredetten próbálkozik a sajtó, hogy ugyan határozzák már meg magukat. Egyesek az LMP jelenlegi sikertelenségét is ennek tudják be. Személy szerint nem értem, hogy Magyarországon ez miért elvárás, amikor másik oldalról folyamatosan azt harsogják a mérvadó "értelmiségiek", hogy a Fidesz nem jobboldali, az MSZP nem baloldali, az SZDSZ nem liberális, az MDF nem konzervatív, a Jobbik meg nem radikális. Kiváltképp érthetetlen a dolog, mivel az utópiák és eszmék korszaka lejárt a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Az új formáció leszereplésének okai egészen máshol keresendők.

A LMP teljesítménye látványosan elmaradt a tavaszi országgyűlési választásokhoz képest. A párt ott is rossz eredményt ért el, ahol áprilisban még erősnek bizonyult - ahol hagyományosan jól szerepelt az SZDSZ. Az LMP befolyása szinte kizárólag a fővárosra korlátozódott, ahol messze alulteljesítették a várakozásokat. Saját céljaikhoz mérten is alulmaradtak: nem hogy nem sikerült megelőzniük a szocialistákat, de még csak belátható távolságba sem kerültek. Történt mindez akkor, amikor az MSZP-nek minden idők leggyengébb jelöltjét sikerült állítania. Meghiúsult a Fidesz-többség megakadályozása is, búcsút mondhattak azon terveiknek, hogy zsaroló pozícióba kerüljenek.

Nem sikerült olyan aktivista hálózatot kialakítania a pártnak, amely egy kampány elvégzéséhez szükséges. Igaz ugyanakkor az is, hogy nem kerültek az LMP-be olyan vállalhatatlan arcok, mint a Jobbiknál, akik egy ország előtt váltak nevetség tárgyává. Médiaszerepléseik kizárólag az MSZP-vel való konfrontációban merültek ki, a párt önálló arculattal képtelen volt megjelenni. Minden megnyilatkozásukból a fásultság és az erőtlenség sugárzott. Fő üzenetük, hogy nekik köszönhető, hogy ez az első választás, amikor a zöld-program igazán nagy hangsúlyt kap, azonban nem volt igaz. Azt leszámítva, hogy a szocialista párt is fűzöldre színezte a plakátjait, a környezetvédelem, mint téma, nem került boncolgatásra - persze nem mintha más igen. Egy olyan szereplése vagy ügye nem volt az "ökopártnak" ökotémában, ami átütötte volna a média ingerküszöbét - pedig a sajtó teljességgel ki volt éhezve. Nem futotta olyan szellemes, a '90-es Fideszt idéző kampányra, mint az európai parlamenti, vagy az országgyűlési választásokon. Kaptunk viszont mezítlábas Jávor Benedeket plakátokon, amiről inkább Ásóka a körömgomba juthatott eszünkbe, mintsem az átláthatóság. És hát lássuk be, hogy amin még Harrach Péter is előszeretettel szórakozik, az már tényleg a vállalhatatlan kategória. A Lehet Más a Politika zöld-üzenetek helyett inkább az MSZP-hez hasonlóan jogállamot védett, meg demokráciát. Ideje lenne felfogni már - Bánó Andrásnak például kezd lassan eesni -, hogy az SZDSZ és a "független" közgazdász Bauer Tamás Demokratikus Chartája hatására teljesen kiment a divatból a hivatásos rettegés, ezzel operálni ma szánalomra méltó, és a társadalom sem vevő rá. Szerencsére már Budapesten sem.

A protest-hangulat elmúltával és az önkormányzati voksoláson megerősített kormánypártokkal a Lehet Más a Politika szlogenre láthatólag nem mutatkozik igény. Az ajkai iszapkatasztrófa azonban jó alapot szolgáltathat arra, hogy belássuk: egy zöldpártra igenis szüksége van az országnak. Lehet, hogy mégis ökopártot kellene csinálni?!

(Képünkön a Die Grünen német zöldpárt egyik 2009-es választási plakátja látható.)