Nyomtatás
Ablak bezárása
»Ő mondja meg, ki voltál...«
 | 2012. február 21.
Gyurcsány Ferenc álszenten megbocsájtásról értekezik, és azért még egyszer belerúg a halott Csurka Istvánba.
Én egész egyszerűen ezt nem vagyok képes elhinni. Nem vagyok képes elhinni ezt a pasast, Gyurcsány Ferencet. Hogy nap nap után képes még mindig olyat mondani, ami szétfeszíti az ember idegrendszerét. Újra és újra ugyanaz az álszent, modoros odamondogatás, majd fennköltködés, pozőrködés, maníros álőszinteség.

Mint például most is, a keddi évértékelőn. Gyurcsány - miközben a gaz, orbáni »ellen-Magyarországot« ostorozta - kijelentette: »Nincs helye elutasító, kiüldöző szenvedélynek. Nincs helye kiátkozásnak sem, mert az átok visszahullik a fejünkre.« Milyen megnyugtató, békés szavak. Persze jön a többi, unalomig ismert gyurcsányi maszlag, a szokásos nekünk igazunk van történelmileg, de... című kottából lejátszva. »A köztársaságpártiak ma politikai, társadalmi kisebbségben vannak« - ismeri el, azonban a feladat szerinte éppen az, hogy a többséget - akik »nagyon mást gondolnak Magyarországról« - meggyőzzék igazukról, mert bár »Orbán menni fog, de az úgynevezett nemzeti Magyarország maradni fog«, és mert együtt kell majd élnünk, békében, boldogságban, satöbbi, satöbbi, satöbbi.

Milyen békülékeny, kedves, már-már frontbarátkozós hangnem, ugye? Nos, akkor nézzük meg, mit is írt a Demokratikus Koalíció elnöke tavaly év végén Szenvedélyes vádbeszéd a Klubrádió okán címmel a Facebook-on, úgy általánosságban. Idézem: »Meg fogtok bukni és megérdemlitek. Megbuktok, mert ostobák vagytok és erőszakosak. Mert primitíven fenn hordjátok az orrotokat, mert semmi nem elég, mert nem ismeritek a mértékletességet. A bukásotok meg ronda lesz. Mert aki olyan magasról zuhan, ahova Ti képzelitek magatokat, az súlyosan roncsolódik, amikor a földre ér. És nem lesz sok megértés, át fognak lépni rajtatok, sokan talán kárörvendve, mások csak figyelemre se méltatva [...] És minél tovább húzzátok, annál nagyobb lesz a szenvedély, annál brutálisabb vereségetek.« Megbuktok. Méghozzá rondán. Magasról. Roncsolódtok. Átlépünk rajtatok. Ráadásul kárörvendve. Mintha a politika Charles Baudelaire-e írta le volna a saját Dögjét. Szenvedélyesen.

De Gyurcsány nem áll meg. Megtalálja az egészre a szimbolikus magyarázatot. Persze! Hiszen az orbáni ellen-Magyarország »előképe Csurka István politikai programja és világlátása«, Csurka hívta életre mindazt, ami ma kormányzati szinten megtestesül. És nem átall - nem tudok jobb kifejezést erre -, nem átall Antall Józsefre hivatkozni, mint »a modern magyar konzervativizmus megalapítójára«. Gyurcsány Ferenc Antall Józsefre hivatkozik, aki felvette a harcot Csurkával - bezzeg most Orbánék inkorporálják Csurka örökségét. »Bármit írhatnak rólunk, bármit mondhatnak, szemérmetlenül azok mondják, akik ide vezették ezt az országot. szemérmetlenül bennünket vádolnak. Nem mi tettük tönkre. Nem mi hoztuk ilyen helyzetbe. Legalább azok, akik ide vezették, ne nagyképűsködjenek velünk szemben« - tudják ki mondta? Nem, nem Orbán Viktor, és nem, nem 2012-ben. Antall József mondta 1992-ben a szocialistáknak. Megállta a helyét akkor is, megállja a helyét ma is.

De miből is vezette le Gyurcsány konkrétan, hogy a jelenlegi rendszer előképe Csurka István? Hát abból, hogy a MIÉP korábbi elnökének temetésén ott voltak kormánypárti politikusok. Nyilván, ez egy jel, egy bizonyosság. Sőt, maga A Bizonyíték. Gyurcsány tudhatja, megmondhatja, hiszen »ott áll eleve sírodnál, ő mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál». Ismerős, ugye?